|
A lisztérzékenység betegség veleszületett, azonban a kialakulása a korai gluténtartalmú étrend bevezetése után kb. lét és hérom éves kor körül a legjellemzőbb. A gyermekkor későbbi szakaszaiban lisztérzékenység egyaránt kialakulhat. Az erre utaló jelek: az alacsony termet, a kései nemi érés.
A lisztérzékenység (cöliália) örökletes, azaz genetikailag meghatározott betegség.
Amennyiben a családban van lisztérzékeny beteg, az esélye nagy hogy az utódoknál is megjelenjen a betegség. Az előfordulási arány elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%, aktív coeliakia esetén 2-3%. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél.
A lisztérzékenység nem csupán a gyermekkorban kialakuló betegség lehet. Életkortól függetlenül bármikor megjelenhet, egészen idősebb korig. Ma már a felnőtt lisztérzékeny betegek vannak többségben.
A lisztérzékeny beteg emésztési diszkomforot érez, a jellemző haspuffadással, hasmenéssel. A lisztérzékeny tünetek a táplálék gluténtartalmának mennyiségétől és az étrendbe való beikatatásuk idejétől is függnek. A betegség lassan, fokozatosan alakul ki.
Cöliákia, azaz lisztérzékenység esetén a kalászos gabonákban található egyik fehérje a gliadinra adott immunválasz során a szervezet saját maga ellen termel anyagot, magát pusztítja a vékonybél, gyomort követő szakaszában. A folyamat során létrejövő mérgező anyag, pusztítja a vékonybél nyálhakártyáját, ezzel a tápanyagok felszívódását megakadályozza. Az autoimmun válasz a glutén fogyasztása esetén folymatosan fennáll, ezért a lisztérzékeny tünetek kizárólag a glutén mentes diétával szűnnek meg.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.