|
A lisztérzékenység betegség veleszületett, azonban a kialakulása a korai gluténtartalmú étrend bevezetése után kb. lét és hérom éves kor körül a legjellemzőbb. A gyermekkor későbbi szakaszaiban lisztérzékenység egyaránt kialakulhat. Az erre utaló jelek: az alacsony termet, a kései nemi érés.
A lisztérzékenység (cöliália) örökletes, azaz genetikailag meghatározott betegség.
Amennyiben a családban van lisztérzékeny beteg, az esélye nagy hogy az utódoknál is megjelenjen a betegség. Az előfordulási arány elsőfokú rokonoknál lappangó formában 10%, aktív coeliakia esetén 2-3%. Egypetéjű ikrek között az előfordulás gyakorisága 75%-os mindkét gyermeknél.
A lisztérzékenység nem csupán a gyermekkorban kialakuló betegség lehet. Életkortól függetlenül bármikor megjelenhet, egészen idősebb korig. Ma már a felnőtt lisztérzékeny betegek vannak többségben.
A lisztérzékeny beteg emésztési diszkomforot érez, a jellemző haspuffadással, hasmenéssel. A lisztérzékeny tünetek a táplálék gluténtartalmának mennyiségétől és az étrendbe való beikatatásuk idejétől is függnek. A betegség lassan, fokozatosan alakul ki.

Cöliákia, azaz lisztérzékenység esetén a kalászos gabonákban található egyik fehérje a gliadinra adott immunválasz során a szervezet saját maga ellen termel anyagot, magát pusztítja a vékonybél, gyomort követő szakaszában. A folyamat során létrejövő mérgező anyag, pusztítja a vékonybél nyálhakártyáját, ezzel a tápanyagok felszívódását megakadályozza. Az autoimmun válasz a glutén fogyasztása esetén folymatosan fennáll, ezért a lisztérzékeny tünetek kizárólag a glutén mentes diétával szűnnek meg.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.