A terhesség egy különleges élettani állapot. Most két testért lélegzik, így asztmájának ellenőrzése különleges jelentőséggel bír. Tudnia kell, hogy az asztma nem növeli a különböző fejlődési rendellenességek kialakulásának a valószínűségét. Az asztma jól kontrollálható a terhesség ideje alatt.
Az asztmás betegek számának növekedésével párhuzamosan a terhes anyák körében is folyamatosan nő az asztma előfordulásának gyakorisága - állítja egy frissen megjelent amerikai felmérés. Az adatok szerint az állapotos nők 3,7-8,4%-a asztmás. Ezzel az asztma a leggyakoribb orvosi komplikációt jelentő betegség terhesség alatt.
Az asztmás nők többsége jól érzi magát a terhesség ideje alatt, de az esetek mintegy 30%-ban a tünetek súlyosbodása figyelhető meg. Egy több száz kismamán végzett vizsgálat eredménye szerint az asztma 35%-uknál súlyosbodott, 28%-uknál javult, és 33%-uknál maradt változatlan súlyosságú. Egyes esetekben az asztmás tünetek terhesség alatt jelentkeznek első ízben. Ezért tanácsos, hogy a terhesség tervezésekor szakorvossal konzultáljon, aki aprólékosan megvizsgálja Önt, kikérdezi a kórelőzményeket illetően, megállapítja, hogy melyek azok a tényezők, amelyek asztmás rohamot válthatnak ki és rendszeresen légzésfunkciós vizsgálatokat is végez.
A leggyakoribb tévedések a betegség súlyosságának alábecsülése, a tünetek súlyosbodásának elégtelen kezelése.
Súlyosbodás esetén a főbb tünetek a terhesség 29. és 36. hete között jelentkeznek. Ha nincs ellenőrizve, az asztma veszélyeztetheti az Ön és gyermeke egészségét. A terhességi szövődmények nem vagy helytelenül kezelt asztma esetén elsősorban a következők lehetnek: preeclampsia, magas vérnyomás, hányinger, hüvelyi vérzések, koraszülés. A magzati szövődmények magukba foglalják az elhalálozás veszélyének fokozódását szülés során, kis születési testsúlyt.
Ahhoz, hogy ellenőrizni tudja asztmáját, tudnia kell a következőket:
Leggyakrabban a figyelmeztető jelek a köhögés, kaparó-viszkető érzés a torokban, fáradékonyság, tüsszögés, fejfájás, a légzés módosulása. Nehézlégzés gyakran észlelhető terheseknél; ezért fontos ennek az asztmás fulladásos rohamoktól való megkülönböztetése. A kilégzési csúcsáramlás-mérő készülék mindennapi használatával nyomon követhető a betegség alakulása a terhesség ideje alatt. A légzési funkciók folyamatos figyelemmel kísérése lehetővé teszi ezek rosszabbodásának korai felismerését és a kezelés idejében történő módosítását.
Az asztma kezelésének legfontosabb szempontja terhesség során az anya egészségének biztosítása a magzat normális fejlődése mellett. Ennek során el kell érni, hogy:
Bizonyított tény, hogy mind a magzat, mind a terhes nő számára biztonságosabb az asztma kezelése gyógyszerekkel, mint a tünetekkel, légzési nehezítettséggel járó kezeletlen asztma megléte. A kezeletlen asztma csökkenti a vér oxigéntartalmát, ezzel gátolja a magzat egészséges fejlődését.
Az asztma kezelése négy szempont körül csoportosul:
A legfontosabb, hogy ismerje a megelőzési lehetőségeket és a tünetek korai kezelésének módjait. Ne feledje, hogy az asztmában szenvedő terhes nő kettőnek biztosítja a levegőt.
Általában szülés közben nem lép fel asztmás roham. Ugyanakkor fontos, hogy megbeszélje orvosával az érzéstelenítéssel kapcsolatos kérdéseket a szülés beindulása előtt, főleg, ha fennáll a császármetszés lehetősége. Lényeges, hogy a megfelelő asztmaellenes szerek kéznél legyenek, legjobb, ha a saját otthoni gyógyszereit viszi magával.
Kerülendő az F2 prosztaglandin használata a szülés beindítására, mivel hörgszűkítő hatása van. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket időben megbeszélje orvosával, csökkentve ezáltal a szülés közben előadódható komplikációk lehetőségét.
Az elegendő ideig történő szoptatás megelőzheti, késleltetheti a gyermekkori asztma kialakulását. A terhesség ideje alatt használt gyógyszerek általában a szoptatás folyamán is probléma nélkül használhatóak. Megjegyzendő, hogy az inhalációs gyógyszerek minimális mennyiségben választódnak ki az anyatejjel, ezért főleg ezek javasoltak.
Bejelentkezés allergia vizsgálatra
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.