A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. A portatka ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.
Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.
Kapcsolódó cikkünk
5 tipp, amivel meglepheti allergiás, asztmás kedvesét
Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához.
Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.
Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.
A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. A diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges. A molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. Ha például a poratka allergén Der p 2, Der f 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat. Míg egy másik komponens pedig azt mutathatja meg, hogy mekkora eséllyel alakul ki asztma a későbbiekben a poratka allergiás egyéneknél. Egy új teszttel a multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is.
Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:
Poratka allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását.
A poratka-allergia kezelésében leggyakrabban tüneti terápiát végeznek, mely antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, orrspray és szemcsepp együttes alkalmazásából áll. Ezt a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veszi be.
A poratka allergia kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az első évben átlagosan a tünetek 20-30%-ban, második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a tüneteket csillapítani, megelőzni.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés poratka allergia kivizsgálásra:
Téma szakértői
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.