Poratka-allergia, porallergia

Poratka-allergia, porallergia

Módosítva: 2019.10.04 15:13

A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. A portatka ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.

A poratka

Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.

Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.

Kapcsolódó cikkünk

Poratka allergia tünetei gyerekeknél

A poratka allergia nem mindig a jól ismert, egyértelmű szénanáthás tünetekkel jelentkezik gyerekeknél. Dr. Somogyi Éva gyermek tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvos elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz, hogyan kezelhetjük a poratka allergiát, és mit tegyünk, ha mellette asztma is kialakult.

Poratka-allergia tünetei

Légúti panaszok

Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához. 

Bőrtünetek

Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.

Poratka-allergia kiváltó okok

Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.

A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Poratka-allergia vizsgálata

poratka allergia kivizsgálása, poratka allergia, porallergia, por allergiaA diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. A diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges. A molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. Ha például a poratka allergén Der p 2, Der f 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat. Míg egy másik komponens pedig azt mutathatja meg, hogy mekkora eséllyel alakul ki asztma a későbbiekben a poratka allergiás egyéneknél. Egy új teszttel a multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is. 

Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:

  • nátha esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálás,
  • asztmatikus tüneteknél légzésfunkcióval kiegészített tüdőgyógyászati vizsgálat,
  • bőrtüneteknél bőrgyógyász szakvizsgálat.

Poratka-allergia keresztallergia

Poratka allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását. 

Poratka-allergia kezelése

A poratka-allergia kezelésében leggyakrabban tüneti terápiát végeznek, mely antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, orrspray és szemcsepp együttes alkalmazásából áll. Ezt a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veszi be.

Poratka-allergia kezelése, poratka immunterápia

poratka allergia kivizsgálása, poratka allergia, porallergia, por allergia, atka allergia tünetei

A poratka allergia kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az első évben átlagosan a tünetek 20-30%-ban, második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.

Poratkamentesítés

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a tüneteket csillapítani, megelőzni.

  • Mivel a poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat, így fokozottan kell ügyelni, hogy a lakásban mindnél kevesebb szőnyeg és bútorszövet legyen. Könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe az ideális.
  • A szőnyeget, egyéb kárpitot, matracot évente 4-5 alkalommal tisztítsuk. Ilyenkor mélytisztítás és atkaírtás is javasolt.
  • Az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) javasoltak legalább 1-2 havonta, 60 Celsius-fokon mosni. A poratka egyik legkedveltebb élőhelye.
  • Takarítás lehetőség szerint hepa-szűrős porszívóval történjen, portalanításhoz nedves kendőt használjunk,  1 csepp eukaliptuszolaj hozzáadásával.
  • A függönyök legyenek műszálas anyagból és tisztítása legalább havonta történjen.
  • Bőr, műbőr bútorokat válasszunk.
  • Mivel a poratka fénykerülő, ideális hely számára a sötét, így nyáron az ágynemű napoztatásával az atkákat el tudjuk pusztítani, de az általuk lerakott ürülék csak mosással távolítható el.
  • A plüssjátékok tisztítására két megoldás is létezik. Az egyik a mosás, mely a 60 foknál magasabb hőmérsékleten történik. A másik megoldás a fagyasztás. Ilyenkor  24 órára a fagyasztóba helyezzük a plüssállatokat - és után alaposan rázzuk, ütögessük át - ugyanis -20 °C-on az atkák elpusztulnak.

Allergia vizsgálati módok

Téma szakértői

Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

allergológus és klinikai immunológus, tüdőgyógyász
Dr. Augusztinovicz Monika

Dr. Augusztinovicz Monika

allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész
Dr. Moric Krisztina

Dr. Moric Krisztina

allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész

Hírek

A szúnyogcsípés is okozhat súlyos bőrtüneteket – ez a teendő vele

A szúnyogcsípés is okozhat súlyos bőrtüneteket – ez a teendő vele

A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.

További részletek
Méh-és darázscsípés? Az ijesztő tünetek nem mindig jelentenek allergiát!

Méh-és darázscsípés? Az ijesztő tünetek nem mindig jelentenek allergiát!

A méh- illetve darázsfélék csípése egyaránt fájdalmas, azonban a csípés helyén kialakuló bőrtünetek legtöbbször teljesen ártalmatlanok – mondja. dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus orvosa, akit arról kérdeztünk, milyen tünetek utalhatnak a csípések kiváltotta allergiás reakcióra.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK