A köznyelvben házipor-allergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, de még nem is a háziporatka, hanem annak mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. A portatka ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja. A lakáson belüli allergének közül a házipor-atka okoz leggyakrabban légúti allergiát.
Háziporatka alatt a gyakorlatban két ízeltlábút értünk: Dermatophagoides pteronyssus és Dermatophagoides farinae. Méretük szerint kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal állnak közeli rokonságban.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma a fűtés hiánya miatt ilyenkor a legnagyobb. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk - különösen télen - a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak. A túlélésüket sokszor mi is segítjük a lakások túlfűtésével, túlpárásításával.
Az Allergiamentes Életért Alapítvány 2014-ben ismét meghirdeti a poratka immunterápia támogatási akcióját. A támogatásban olyan poratka-allergiások vehetnek részt, akik még nem részesültek az Alapítvány támogatásában.Kapcsolódó cikkünk
Támogatott poratka-allergia immunterápia 2014
Poratka ürülékével elsősorban a légútjaink találkoznak, így allergiás nátha, asztma alakulhat ki. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását (a pollenallergiához hasonlatos tüneteket, mint erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás, -dugulás, -viszketés, tüsszögés, szájpadviszketés) idézheti elő. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki. A kelletlen panaszok felerősödhetnek a téli időszakban, egyrészt mert a legtöbben több időt töltenek a lakásukban, másrészt a magasabb belső páratartalom is kedvező feltételeket biztosít az atkák elszaporodásához.
Másik jelentős találkozási felületünk a bőrünk, ahol csalánkiütés és különféle ekcémás elváltozás jelentkezhet, vörös, sokszor száraz felületű foltok formájában. A tünetek többsége jellemzően éjszaka, illetve hajnalban jelentkezik, köszönhetően annak, hogy a legtöbb allergén az ágyneműben található, és alvás során találkozik bőrünk a bőrtünetek okozóival.
Sokan téves következtetéseket vonnak le, amikor összekapcsolják az allergiás tüneteket megjelenését a lakásban található por mennyiségével, mert bármennyire is azt hisszük - a leggondozottabb lakás sem pormentes! A lakásba beáramló levegő láthatatlan porszemcsék millióival kerül életterünkbe, mely egy másik téves következtetéshez vezet, hogy a poratka-allergia egyet jelent a házi porra való érzékenységgel.
A probléma hátterében valójában nem a házi por, hanem egy aprócska élőlény - a poratka áll. A poratka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló ürüléke az, ami a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja, ha belélegezzük, megérintjük; s a lakáson belüli allergének közül a házipor-atka vezet leggyakrabban légúti allergiához. Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, emiatt ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, bútortestek, szőnyegek, plüssállatok.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
A diagnózis felállításánál a szakorvos komplexen értékeli az összes körülményt, és annak megfelelően dönt. A diagnózis teljes felállításához a jellemző tünetek mellett, alkaros bőrteszt, úgy nevezett Prick teszt és vérteszt elvégzése szükséges. A molekuláris allergéndiagnosztika lehetőséget biztosít arra is, hogy megismerjük egy vérvizsgálattal akár azt is, hogy mely molekulája vált ki allergiás reakciót a poratkának. Ez azért lényeges, mert így meg lehet állapítani, hogy a poratka allergia a légúti és bőrtüneteken túl, okozhat-e egyéb panaszt is a betegnek. Ha például a poratka allergén Der p 2, Der f 2 komponense mutat pozitivitást, akkor az atkával fertőzött liszt fogyasztása ételallergiához hasonló tüneteket is okozhat. Míg egy másik komponens pedig azt mutathatja meg, hogy mekkora eséllyel alakul ki asztma a későbbiekben a poratka allergiás egyéneknél. Egy új teszttel a multiplex allergia teszttel egy vérvételből közel 300 allergénre történő vizsgálatot tud elvégeztetni, mely magában foglal komponenseket és allergén kivonatok is.
Természetesen a diagnózis felállításához szervesen hozzátartozik a jelentkező tüneteknek megfelelő szakorvosi vizsgálata, mint:
Poratka allergia esetében előfordulhat keresztallergiás reakció megjelenése rákfélékkel. Ezért arra érzékenyeknek figyelniük kell étkezéseik összeállítására is, és szükség esetén el kell kerülni a rákfélék fogyasztását.
A poratka-allergia kezelésében leggyakrabban tüneti terápiát végeznek, mely antihisztamin tartalmú gyógyszerek szedése, orrspray és szemcsepp együttes alkalmazásából áll. Ezt a beteg az akutan megjelenő tünetek esetén veszi be.
A poratka allergia kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni. A kezelés fájdalommentes, mert az allergén tisztított kivonatát tartalmazó gyógyszert csepp vagy tabletta formájában kerül a szervezetbe. Ez a kezelésmód gyermekek és felnőttek esetében egyaránt sikerrel alkalmazható. A poratka immunterápia ideje megközelítőleg 3-5 év. Az első évben átlagosan a tünetek 20-30%-ban, második évben 50-60%-ban és a harmadik évben 70-80%-ban javulnak. A tünetmentesség és a jobb életminőség nagyjából 8-10 év-ig marad fenn. Ha újra megjelennek a tünetek, akkor újabb kezelésre van lehetőség.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos, hogy a beteg életterét is poratkamentesítsük, így biztosítva jobb életminőséget, illetve gyógyszer nélkül tudjuk a tüneteket csillapítani, megelőzni.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés poratka allergia kivizsgálásra:
Téma szakértői
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.