Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett az allergiás betegek száma. A magyar lakosság ötöde szenved az allergiás nátha tüneteitől. A lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. Az első tünetek bármely életkorban megjelenhetnek. Leggyakrabban gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, de bármely életszakaszban (akár 60-70 éves korban is) felléphetnek.
Az allergia a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek mélyreható regulációs zavara, tulajdonképpen egy betegséget okozó túlérzékenység az allergiát előidéző anyaggal (allergénnel) való találkozáskor. Ma az immunterápia az egyetlen, a gyakorlatban szélesebb körben alkalmazott módszer, amely alkalmas arra, hogy az allergiás betegség "természetes lefolyását" megváltoztassa, lefékezze.
A természetes lefolyás jelenti az egyre több allergénre kiterjedő érzékenységet, az allergiás náthához csatlakozó asztmát, a tünetek súlyosbodását, a szezonalitás esetleges átváltását folyamatos tünetességre.
Egyes közelmúltban lezárult vizsgálatok mindegyik tényezővel szemben kimutatták az immunterápia előnyös hatását, amelyhez még az allergia tüneti gyógyszerei iránti igény csökkenése is társulhat. A specifikus immunterápia/vakcináció célja, hogy az allergiás beteg szervezete lépésről lépésre hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz. Az immunterápia azért jelentős az allergia kezelésében, mert csupán ez képes a tüneteken kívül az allergia okára is hatni.
Ahhoz, hogy az immunterápia hatása tartós legyen, bizonyos feltételeknek teljesülnie kell:
Legalább két éve fennálló, igazolt betegség.
Két korábbi év gyógyszeres kezelése, amely az allergiás beteg megítélése szerint nem volt elég eredményes a tünetek szüneteltetésére, a jó életminőség biztosítására
5 évesnél idősebb életkor
A beteg állapotában észrevehető javulás elérése akár hónapokba is telhet. A kúrát általában minimum három éven át célszerű folytatni, azonban ettől eltérő, hosszabb, maximum öt éves időtartam is javasolható.
Magyarországon ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát:
parlagfű és/vagy fekete üröm
fűkeverék, gyomok
gabonafélék pollenje
nikkel allergia
rovarméreg (méh, darázs)
háziporatka
fák és cserjék pollenje
állati szőrök (kutya, macska...)
Az immunterápia egyszerre több tünetprovokáló allergén, vagy allergéncsoport esetén is alkalmazható, ez esetben a kezelés a leginkább zavaró, a legerősebb tüneteket okozó, vagy hosszú ideig pollináló allergénre irányul. Az immunterápiás készítmények rendelkezésre állnak szájon át szedhető cseppek (sublingualis immunterápia) és injekciós formában is.
Sublingualis immunterápia
A sublingualis immunterápia alkalmazása egyszerű. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegcséből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig, majd kiköpni vagy lenyelni.
Kezdetben a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. A bevett allergén adagját az útmutató szerint lassan, fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg a szervezete számára megfelelő mennyiséget. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja ezt panaszok nélkül elviselni. Pontos alkalmazás esetén a sublingualis immunterápiás készítmény jól tolerálható.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.