Az immunterápiáról általában

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett az allergiás betegek száma. A magyar lakosság ötöde szenved az allergiás nátha tüneteitől. A lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. Az első tünetek bármely életkorban megjelenhetnek. Leggyakrabban gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, de bármely életszakaszban (akár 60-70 éves korban is) felléphetnek.

Az allergia a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek mélyreható regulációs zavara, tulajdonképpen egy betegséget okozó túlérzékenység az allergiát előidéző anyaggal (allergénnel) való találkozáskor. Ma az immunterápia az egyetlen, a gyakorlatban szélesebb körben alkalmazott módszer, amely alkalmas arra, hogy az allergiás betegség "természetes lefolyását" megváltoztassa, lefékezze.

A természetes lefolyás jelenti az egyre több allergénre kiterjedő érzékenységet, az allergiás náthához csatlakozó asztmát, a tünetek súlyosbodását, a szezonalitás esetleges átváltását folyamatos tünetességre.

Egyes közelmúltban lezárult vizsgálatok mindegyik tényezővel szemben kimutatták az immunterápia előnyös hatását, amelyhez még az allergia tüneti gyógyszerei iránti igény csökkenése is társulhat. A specifikus immunterápia/vakcináció célja, hogy az allergiás beteg szervezete lépésről lépésre hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz. Az immunterápia azért jelentős az allergia kezelésében, mert csupán ez képes a tüneteken kívül az allergia okára is hatni.

Ahhoz, hogy az immunterápia hatása tartós legyen, bizonyos feltételeknek teljesülnie kell:

  • Legalább két éve fennálló, igazolt betegség.

  • Két korábbi év gyógyszeres kezelése, amely az allergiás beteg megítélése szerint nem volt elég eredményes a tünetek szüneteltetésére, a jó életminőség biztosítására

  • 5 évesnél idősebb életkor

A beteg állapotában észrevehető javulás elérése akár hónapokba is telhet. A kúrát általában minimum három éven át célszerű folytatni, azonban ettől eltérő, hosszabb, maximum öt éves időtartam is javasolható.

Magyarországon ma elsősorban a következő allergénekkel szemben alkalmaznak immunterápiát:

  • parlagfű és/vagy fekete üröm

  • fűkeverék, gyomok

  • gabonafélék pollenje

  • nikkel allergia

  • rovarméreg (méh, darázs)

  • háziporatka

  • fák és cserjék pollenje

  • állati szőrök (kutya, macska...)

Az immunterápia egyszerre több tünetprovokáló allergén, vagy allergéncsoport esetén is alkalmazható, ez esetben a kezelés a leginkább zavaró, a legerősebb tüneteket okozó, vagy hosszú ideig pollináló allergénre irányul. Az immunterápiás készítmények rendelkezésre állnak szájon át szedhető cseppek (sublingualis immunterápia) és injekciós formában is. 

Sublingualis immunterápia

A sublingualis immunterápia alkalmazása egyszerű. Az előírásnak megfelelő számú cseppet az üvegcséből a nyelv alá kell csepegtetni és ott kell tartani két percig, majd kiköpni vagy lenyelni.

Kezdetben a cseppeket naponta kell szedni, 4 hét elteltével pedig hetente háromszor. Az allergiás beteg azt az anyagot kapja tisztított formában, amire érzékeny. A bevett allergén adagját az útmutató szerint lassan, fokozatosan naponta emelni kell (kezdő kezelés) mindaddig, amíg eléri a beteg a szervezete számára megfelelő mennyiséget. A kezelés ideje alatt a szervezet hozzászokik a korábban tüneteket előidéző anyaghoz, s megtanulja ezt panaszok nélkül elviselni. Pontos alkalmazás esetén a sublingualis immunterápiás készítmény jól tolerálható. 

Hírek

Kontrollálatlan asztma – lehet, hogy a penészgomba az oka?

Kontrollálatlan asztma – lehet, hogy a penészgomba az oka?

Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.

További részletek
Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK