Irritábilis bél szindróma

Irritábilis bél szindróma

Módosítva: 2023.11.08 12:26

Az Irritábilis bél szindróma (IBS) egy hosszútávon fennálló, az emésztőrendszert érintő krónikus betegség. A hasonló klinikai tünetekkel járó betegségeket összefoglalóan irritábilis bél szindrómának nevezzük, amikor a háttérben szervi betegségek kizárhatók. Annak ellenére, hogy az irritábilis bél szindróma tünetei kellemetlenek, nem okozzák a bélszövet kóros elváltozását. Így szemben pl. a Crohn betegséggel vagy a colitis ulcerosával, nem növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor az irritábilis bél szindróma egy olyan állapot, ami a beteg életminőségét rontja, ezért kezelést igényel. Egyesek képes kordában tartani tüneteiket megfelelő életvitellel, étrenddel és stressz menedzsmenttel. Másoknak gyógyszeres támogatásra van szükségük. Minden ötödik embernél fellelhetőek az irritábilis bél szindróma tünetei, és közülük minden ötödik embernél szükség van orvosi segítségre.

Az irritábilis bél szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az az irritábilis bél szindróma?
Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?
Mi okozhat irritábilis bél szindrómát?
Milyen faktorok válthatják ki az irritábilis bél szindróma tüneteit?
Kik hajlamosak az irritábilis bél szindrómára?
Hogyan történik az irritábilis bél szindróma kivizsgálása?
Hogyan kezelhető az irritábilis bél szindróma?

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az irritábilis bél szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bél traktust érintő gyakori rendellenesség. Az irritábilis bél szindróma tünetei közé tartoznak a görcsök, hasi fájdalom, puffadás, gázok, hasmenés vagy székrekedés, vagy mindkettő. Az irritábilis bél szindróma krónikus állapot, amelyet hosszú távon, éveken át kell kezelni. Az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek csak kis része szenved súlyos tünetektől. Egyesek az étrend, az életmód és a stressz kezelésével tudják kontrollálni az irritábilis bél szindróma tüneteit. A súlyosabb tünetek gyógyszeres kezeléssel és tanácsadással kezelhetők. Fontos tudni, hogy az irritábilis bél szindróma egy úgynevezett funkcionális betegség, vagyis nem okoz elváltozásokat a bélszövetben, emiatt szövettanilag nem kimutatható és nem növeli a vastagbélrák kockázatát.

Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?

Az irritábilis bél szindróma tünetei, mértéke egyénenként változhat és a tünetek gyakran más betegségek tüneteivel is összetéveszthetők. Az irritábilis bél szindróma gyakori tünetei a következők lehetnek:

  • hasi görcs, hasi fájdalom
  • haspuffadás, teltségérzés
  • hangos bélkorgások
  • hasmenés, elsősorban reggeli órákban jelentkező hasmenéses széklet
  • székrekedés
  • hasmenés és székrekedés váltakozása
  • nyákos széklet ürítése
  • elégtelen kiürülés érzés

Ezek a tünetek még nem egyértelműen bizonyítják az irritábilis bél szindróma meglétét, mert sok más, esetenként súlyosabb betegség előjelei is lehetnek. Éppen ezért keresse fel orvosát, ha tartósan megváltoznak a székelési szokásai vagy az irritábilis bél szindróma egyéb tünetei. Ezek súlyosabb állapotra, például vastagbélrákra utalhatnak.

Tünetek, amelyek arra utalhatnak, hogy súlyosabb betegség áll fenn:

Mi okozhat irritábilis bél szindrómát?

Az, hogy mi a felelős az irritábilis bél szindróma kialakulásáért egész pontosan még nem ismert, feltétezhetően több mechanizmus egyidejű fennállása vezet a betegség kialakulásához. Az irritábilis bél szindróma folyamatos kutatások tárgyát képzi.

Az irritábilis bél szindróma kialakulásában szerepet játszó tényezők:

  • tápcsatornai mozgás (motilitási) zavara - pl étkezésre, stressz hatására fokozott bélösszehúzódások jelentkeznek 
  • tápcsatornai túlérzékenység (hypersenzitivitás) - az egészségesekben még panaszt nem okozó bélfal feszülés is fájdalomérzetet okoz
  • nyálkahártya gyulladás - gyomor- bélrendszeri fertőzések előzhetik meg a betegség kialakulását
  • tápcsatorna működésének szabályozási (regulatiós) zavara - szerotonin, kálcium szerepe
  • központi idegrendszer érzékelési és szabályozási zavara - fájdalomérzetet kontrolláló agyi terület működési zavara
  • pszicho- szociális tényezők - a stressz irritábilis bél szindrómában súlyosabb hasi panaszokat okoz, mint egészségesekben és gyakran társul egyéb pszichiátriai betegségekkel
  • korai életkori stressz - a stresszes eseményeknek kitett emberek, különösen gyermekkorukban, hajlamosabbak később az irritábilis bél szindróma kialakulására.
  • A bélmikrobák változásai - ilyenek például a baktériumok, gombák és vírusok változásai, amelyek jellemzően a belekben élnek, és kulcsszerepet játszanak az egészségben. A kutatások azt mutatják, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő emberek mikrobái eltérhetnek azokétól, akik nem szenvednek irritábilis bél szindrómában.

Milyen faktorok válthatják ki az irritábilis bél szindróma tüneteit?

Az irritábilis bél szindróma tünetei nem állandóak, változnak idővel, gyengülnek, erősödnek, el is tűnhetnek, majd újra visszatérnek. A következő faktorok válthatják ki az irritábilis bél szindróma tüneteinek a megjelenését:

  • Élelmiszerek: Az ételallergia vagy étel intolerancia szerepe az irritábilis bél szindrómában nem teljesen tisztázott. Valódi ételallergia ritkán okoz irritábilis bél szindrómát. De sok embernek rosszabbak az irritábilis bél szindróma tünetei, ha bizonyos ételeket vagy italokat eszik vagy iszik. Ezek közé tartozik a búza, a tejtermékek, a citrusfélék, a bab, a káposzta, a tej és a szénsavas italok.
  • Stressz: A legtöbb irritábilis bél szindrómában szenvedő ember rosszabb vagy gyakoribb tüneteket tapasztal a fokozott stressz időszakában. A stressz súlyosbíthatja és előzhatja a tüneteket, de nem az egyedüli okozója az irritábilis bél szindrómának.

Irritábilis bél szindróma

Kik hajlamosak az irritábilis bél szindrómára?

Sok embernél jelentkeznek időnként az irritábilis bél szindróma tünetei. De bizonyos csoportok fokozott kockázatnak vannak kitéve, náluk sokkal gyakoribb az irritábilis bél szindróma előfordulási gyakorisága.

  • Fiatal életkor: Az irritábilis bél szindróma gyakrabban fordul elő 50 év alattiaknál.
  • Női nem: Az Egyesült Államokban az irritábilis bél szindróma gyakoribb a nők körében. A menopauza előtti vagy utáni ösztrogénterápia szintén az irritábilis bél szindróma kockázati tényezője.
  • A családban előfordult irritábilis bél szindróma: A gének, az öröklődő hajlam, valamint az azonos családi környezet az élet során hajlamosíthat irritábilis bél szindrómára, amennyiben közeli rokonnál már előfordult.
  • Szorongás, depresszió vagy egyéb mentális problémák: A szexuális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás szintén kockázati tényező lehet.

Hogyan történik az irritábilis bél szindróma kivizsgálása?

Nincs olyan egységesen ajánlható vizsgálóeljárás, amely véglegesen diagnosztizálná az irritábilis bél szindrómát. Az esetek nagyobb részében a diagnózis felállításához gyakran csak a kizárásos diagnózis vezet, ami egyéb betegségek kizárásán alapul. Orvosa valószínűleg teljes kórtörténettel, fizikális vizsgálattal és más betegségek, például a cöliákia és a gyulladásos bélbetegség (IBD) kizárására irányuló vizsgálatokkal kezdi a diagnózist. Miután más betegségeket kizártak, orvosa valószínűleg az irritábilis bél szindróma diagnosztikai kritériumainak egyikét például a Római kritériumokat fogja alkalmazni.

Kezelőorvosa további vizsgálatot is javasolhat:

  • Székletvizsgálat
  • Kolonoszkópia
  • CT-vizsgálat
  • Felső endoszkópia
  • Laktózintolerancia tesztek

Ahogy megszületik az irritábilis bél szindróma diagnózisa, a tünetek alapján négy típusba sorolható: székrekedés domináns, hasmenés domináns, vegyes vagy nem osztályozott. A négy típusnak különböző tünetei vannak, ezért különböző módokon kezelhetőek.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen betegség esetén segít a low FODMAP diéta?

Egy, a felnőtt lakosság 9-23 százalékát érintő bélbetegség kezelésében hatásos diétát fejlesztettek ki néhány évvel ezelőtt az ausztráliai Monash Egyetem kutatói. A low (alacsony) FODMAP étrendi ajánlással kapcsolatos főbb tudnivalókat dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Hogyan kezelhető az irritábilis bél szindróma?

Az irritábilis bél szindróma kezelése a tünetek enyhítésére összpontosít, mivel szervi változást nem okoz a betegség. Az enyhe tünetek gyakran a stressz kezelésével, valamint az étrend és az életmód megváltoztatásával szabályozhatók. Próbálja meg a következőeket, hogy enyhítse az irritábilis bél szindróma tüneteit:

  • Kerülje a tüneteket kiváltó ételeket
  • Fogyasszon magas rosttartalmú ételeket
  • Igyon sok folyadékot
  • Végezzen rendszeres testmozgást
  • Aludjon eleget

A kezelőorvosa javasolhatja, hogy hagyja ki az étrendjéből:

  • Magas gáztartalmú ételek: Ha puffadást vagy gázképződést tapasztal, kerülje az olyan ételeket, mint a szénsavas és alkoholos italok, valamint bizonyos ételek, amelyek fokozott gázképződéshez vezethetnek.
  • Glutén: Kutatások azt mutatják, hogy egyes irritábilis bél szindrómában szenvedő emberek a hasmenéses tünetek javulásáról számolnak be, ha abbahagyják a glutén (búza, árpa és rozs) fogyasztását, még akkor is, ha nem szenvednek cöliákiában.
  • FODMAP-ok: Egyes emberek érzékenyek bizonyos szénhidrátokra, például a fruktózra, fruktánokra, laktózra és más, FODMAP-ok - erjeszthető oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok - néven ismert szénhidrátokra. A FODMAP-ok bizonyos gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben és tejtermékekben találhatók.

Ha az irritábilis bél szindróma tünetei mérsékeltek vagy súlyosak, tünetei alapján gyógyszeres kezelést is javasolhatnak, többek között:

  • Rostpótlás: Kiegészítők szedése segíthet a székrekedés megfékezésében.
  • Hashajtók: Ha a rostok nem segítenek a székrekedésen, kezelőorvosa ajánlhat vény nélkül kapható hashajtókat.
  • Hasmenés elleni gyógyszerek: A vény nélkül kapható gyógyszerek, segíthetnek a hasmenés megfékezésében. Kezelőorvosa felírhat epesavkötőt is.
  • Antikolinerg gyógyszerek: Segíthetnek a fájdalmas bélgörcsök enyhítésében, azoknak írják fel, akiknek hasmenéses rohamaik vannak. Ezek a gyógyszerek általában biztonságosak, de székrekedést, szájszárazságot és homályos látást okozhatnak.
  • Triciklikus antidepresszánsok: Ez a fajta gyógyszer segíthet a depresszió enyhítésében, de gátolja a beleket irányító idegsejtek aktivitását is. Segíthet továbbá a fájdalom csökkentésében. A mellékhatások - amelyek csökkenhetnek, ha a gyógyszert lefekvéskor veszi be - közé tartozhat az álmosság, a homályos látás, a szédülés és a szájszárazság.
  • SSRI antidepresszánsok: A szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) antidepresszánsok segíthetnek depresszió, fájdalom és székrekedés esetén.
  • Fájdalomcsillapítók: Enyhítik a súlyos fájdalmat vagy a puffadást.

Ezeken kívül, még súlyosabb esetekben vannak kifejezetten az irritábilis bél szindróma kezelésére fejlesztett gyógyszerek. Megtalálunk köztük antibiotikumot, bél-mozgást gátló szereket és a vékonybél folyadék elválasztását serkentő szereket is. Súlyos esetben orvosa felírhatja ezeket a gyógyszereket is. Egy másik terápiás megoldás lehet a széklet mikrobióta transzplantációt (FMT). Az FMT az egészséges bélbaktériumokat úgy állítja helyre, hogy egy másik személy feldolgozott székletét helyezi az irritábilis bél szindrómában szenvedő személy vastagbelébe.

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

  • Szakterületek:
    • gasztroenterológus, belgyógyász,
  • Specialitások:
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • SIBO
    • bél minkrobiom problémáinak kezelése
    • funkcionális bélbetegségek
    • Reflux
    • emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Hírek

Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.

További részletek
Damoklész kardja – avagy tartaniuk kell-e tüneteik súlyosbodásától az ételallergiásoknak? 

Damoklész kardja – avagy tartaniuk kell-e tüneteik súlyosbodásától az ételallergiásoknak? 

Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK