Van egy jó érvünk, ha Ön is szteroid-fóbiás asztmás!

Van egy jó érvünk, ha Ön is szteroid-fóbiás asztmás!

Dr. Hidvégi Edit PhD Módosítva: 2018.01.17 16:36
Asztmás ismerőse, rokona vagy netán önmaga is ódzkodik attól, hogy naponta szteroidot juttasson a szervezetébe? Tart a mellékhatásoktól, ezért inkább kihagyja a kezelést és többet köhög, nehezebben veszi a levegőt, sőt talán gyakrabban szorul kórházi kezelésre is asztmás roham miatt? Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa egy igen hatásos érvet árult el, a szteroid-fóbiások meggyőzéséhez.

Miért kell az asztmásoknak szteroid?

Van egy jó érvünk, ha ön is szteroid-fóbiás asztmás!Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Az inhalatív kortikoszteroid (ICS) gyulladáscsökkentő hatású, melyet a beteg belélegzéssel, gyógyszer adagoló készülékből juttat a légutakba, a szteroid a nyálkahártyáról szívódik fel és közvetlenül a légutakban hat, a vérkeringésbe csak töredéke kerül. A készüléket hosszútávon és naponta szükséges használni, mivel csak így képes egyenletesen kifejteni a hatását és csökkenteni a gyulladást. Ha rendszertelenül használjuk, vagy abbahagyjuk, akkor a gyulladás újból fellángol és ismét az asztmás tünetek erősödésére számíthatunk. Gyakoribbá válik a köhögés, a beteg terhelhetősége csökken, fizikai aktivitás hatására is könnyebben kifullad, súlyosabb esetben sürgősségi ellátást igénylő asztmás roham is kialakulhat nála. A szteroidot ilyenkor az ügyeleten, a mentőben vagy a kórházban, intravénásan kapja a beteg, mivel csak ilyen módon lehet megszüntetni a nehézlégzést, fulladást.

Az asztmások élete a szteroid előtti időkben

Bő két évtizede, az inhalatív kortikoszteroidok bevezetése előtti időkben naponta több, súlyos asztmás rohamban szenvedő beteget vettünk fel a tüdőgyógyászati osztályokra – mondja dr. Hidvégi Edit. A visszatérő súlyos asztmásokat már név szerint ismertük. Több nemzetközi vizsgálat is bizonyítja, és a saját tapasztalataink is ezt mutatják, hogy a gyógyszer adagoló belélegző készülékek napi használata, az inhalatív szteroid elterjedése nagymértékben lecsökkentette a kórházi kezelésre szoruló asztmások számát, az asztmás rohamok gyakoriságát. A betegek tájékozottsága azonban az idő folyamán, az internet elterjedésének köszönhetően is nőtt, ez egyfelől nagyon hasznos, hogy megismerhetik a betegségüket, ám sajnos így könnyen félinformációkra alapozva, a mellékhatásoktól tartva sokan inkább kerülik a szteroid tartalmú készítményeket.

Mivel győzhetjük meg a szteroid-fóbiásokat?

Asztmás gyereknél a szülők elsősorban a növekedésbeni elmaradás és a hormonális hatás miatt aggódnak, de sokan vannak, akiket a szájüregben jelentkező helyi mellékhatások zavarnak, és persze sok a bizonytalanság, hogy a szteroid használat és a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulása összefügg-e. Ezekkel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb mellékhatás csak nagy adagban és huzamosabb ideig alkalmazott szteroidok miatt alakul ki. A rendszeres ICS kezelés során napi 1-80 ug szteroid jut a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szteroidot, milyen dózisban, illetve milyen eszközzel használja a beteg. Összehasonlítva az ICS és a szteroid dózisát, körülbelül 40-200 nap alatt kerül összesen akkora mennyiség a keringésbe, mint egy injekcióval az asztmás roham ellátása során. Ez meggyőző érv lehet a szteroid fóbiásoknak!

Több szteroid jut a szervezetébe, ha helytelenül használja a készüléket!

Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a helyes inhalációs technika elsajátítása és ennek alkalmankénti ellenőrzése. Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, hogy nem tudják a gyógyszerbelégzést az előírásoknak megfelelően végrehajtani. Így a hatóanyag jelentős része nem jut le a tüdőbe, hanem a szájban és a garatban kicsapódik, ahonnét viszont a nyál lenyelése révén a gyomorba, onnan pedig a májba jutnak, ami jelentősen növelheti a helyi mellékhatások kockázatát és emeli a szisztémás rendszerbe kerülő gyógyszer mennyiségét. Ennek elkerülésére léteznek toldalékeszközök, amelyek megkönnyítik a helyes inhalációs technika alkalmazását. Illetve ICS használata után ezért javasolt a szájöblítés, ami szintén csökkenti a helyi és szisztémás mellékhatásokat.

Látjuk, hogy milyen jó hatásúak ezek a készítmények: jelentősen csökkentik az asztmás rohamok számát, a betegeknek jobb életminőség biztosítható, dr. Hidvégi Edit tapasztalatai szerint mégis gyakran gondot okoz a beteg meggyőzése a gyógyszer hasznosságáról. „Ha a kis dózisú ICS-t a beteg rendszeresen használja, akkor elkerüli azt, hogy rohama legyen és tablettában, vagy injekcióban kelljen sokkal nagyobb adagú szteroidot kapnia. A mérleg nyelve tehát egyértelműen az orvos által megállapított gyakorisággal és dózisban, megfelelő inhalációs technikával alkalmazott ICS készítmények felé billen, reméljük, hogy erről egyre több asztmás beteget sikerül meggyőzni.”

Téma szakértője

  • Dr. Hidvégi Edit PhD

  • Szakterületek:
    • gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus
  • Specialitások:
    • gyermek és felnőttkorban asztma

    • COPD, köhögés

    • reflux

    • étel-allergia

    • laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)

    • felnőtt- és gyermekellátás

    Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció

    • magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available

    Rendelési információ:

    • Csütörtök:  csak távkonzultáció

    • Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)

Orvos válaszol

Tisztelt Szakértő!

Pajzsmirigybetegség miatt februárban/márciusban magas dózisú metothyrin mellett szakorvosi javaslatra glutén és laktózmentes diétát, étrendkiegészítő (b complex, kovaföld, c vitamin, d3, omega3) és gyógytea kúrát (galaj/borsmenta/citromfű) tartottam. Március végén egyre sűrűbben majd nonstop légszomjjal (asztmatikus) kezdtem küzdeni. Ez annyira súlyossá vált-olyan volt, mintha a tüdőm összeakart volna esni-, hogy beszélni és enni is nehezemre esett, ami miatt szorongani kezdtem. Áprilisban bár visszatértem a hagyományos, egészséges étrendemhez, a helyzet nem változott. Májusban a légszomjhoz rekedtség, nyirokcsomó duzzanat, tinnitus, arc zsibbadás, fejfájás, lepedékes nyelv, orrdugulás és sűrű garati váladékcsorgás jelentkezett. Gyanakodva bejelentkeztem a tüdőgyógyászatra és a F-O-G-re, ahol kortikosprayt kaptam, a diagnózis pedig rhinitis allergica lett. Azóta teljesen kivizsgáltattam magam (kardio, tüdő rtg, hasi uh, labor), jártam pszichiáternél stresszoldóért és szintén orvosi javaslatra, megműtettem a pajzsmirigyemet is (hyperthyreozis miatt indikált volt)- szerencsére minden negatív..Sőt az allergológián a prick se mutatott nagy újdonságot (azért cetirizint írtak fel), így megerősítésként szérumos tesztre megyek pár hét múlva. A tüneteim azonban azóta sem szűntek meg :((( A kötelező profilaxis lejártával most újra belekezdtem az előírt kortiko terápiába (1*2-2 puff/200mcg/adag mometasone sandoz), ami egy hét után sem igazán hatásos, a sok váladéktól viszont már pluszban hányingerem is van. Emellett minden alternatív módszert végigjártam már:bioptron fényterápia, allergiás diéta (tejes dolgok elhagyása), sólámpa, párásítás, léguttisztító aromaterápia, sós öblögetés/gargarizálás, inhalálás (hagyományos gyógynövényes/porlasztós), fokhagyma, méz, akupresszúra, kamilla, pemetecukorka, +sok sok tiszta bubimentes víz, maszk etc... De semmi hatásuk nincs, én meg rettenetesen kimerültem- harmadéves orvostanhallgató vagyok, de így egyszerűen nem tudok odafigyelni semmire sem.. lehet, hogy halasztanom is kell emiatt és rettenetesen el vagyok keseredve:( A családban rajtam kívül egyébként mindenki szénanáthás (öcsém szinte minden pollenre allergiás)+ dohányos, mégis jóval enyhébb tüneteik vannak. Allergiás hajlamom nekem is van/volt, de mindig ekcémaként/bőrduzzanatként jelentkezett. Tízenévesen svábhegyen kimutatták, hogy pollenre/ poratkára/penészre/állatszőrre allergiás vagyok- de ezeket a tünetmentes 10 év miatt úgy gondoltam, hogy kinőttem; bizonyos ételeket (árpa/repce/napraforgó/oliva (olajok)/sáfrány/áfonya) és gyógyszereket pedig intolerancia miatt egyszerűen nem fogyasztok).. Ha a lokális kortiko nem hat továbbra sem,-és a műtét után megerősödik a szervezetem is- a cetirizint is kipróbálom majd- jobb tippem nincs:/ Szeretnék Öntől tanácsot kérni; arra gondolok, hogy a fentebb említett diéta felboríthatta a bélflóra egyensúlyomat és ezért dobta ki nálam így és most ezt a makacs allergiát (egyelőre azt sem tudom, hogy szezonális lesz-e vagy sem:/) Ön mit gondol erről? Érdemes lenne-e kiegészítésként probiotikumot is szednem, illetve tudna-e valami korábban még nem említett alternatív terápiát javasolni, mert már a házidokimmal egyszerűen kifogytunk az ötletekből :(

Válaszát köszönöm!!


Dr. Hidvégi Edit PhD
Dr. Hidvégi Edit PhD gasztroenterológus
Kedves Kérdező!

A rossz általános állapotot, fáradtságot, nehézlégzést sok minden okozhatja, természetesen az asztma mellett lehet még más oka is. Javaslom, hogy keressen fel szakrendelésemen, hogy mindent részletesen végigbeszélhessünk.

Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

széleskörű tudás

"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."

További vélemények

Hírek

Miért karikás a gyermek szeme? Lehet, hogy poratka-allergiája van?

Miért karikás a gyermek szeme? Lehet, hogy poratka-allergiája van?

Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.

További részletek
Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK