Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség. Az inhalatív kortikoszteroid (ICS) gyulladáscsökkentő hatású, melyet a beteg belélegzéssel, gyógyszer adagoló készülékből juttat a légutakba, a szteroid a nyálkahártyáról szívódik fel és közvetlenül a légutakban hat, a vérkeringésbe csak töredéke kerül. A készüléket hosszútávon és naponta szükséges használni, mivel csak így képes egyenletesen kifejteni a hatását és csökkenteni a gyulladást. Ha rendszertelenül használjuk, vagy abbahagyjuk, akkor a gyulladás újból fellángol és ismét az asztmás tünetek erősödésére számíthatunk. Gyakoribbá válik a köhögés, a beteg terhelhetősége csökken, fizikai aktivitás hatására is könnyebben kifullad, súlyosabb esetben sürgősségi ellátást igénylő asztmás roham is kialakulhat nála. A szteroidot ilyenkor az ügyeleten, a mentőben vagy a kórházban, intravénásan kapja a beteg, mivel csak ilyen módon lehet megszüntetni a nehézlégzést, fulladást.
Bő két évtizede, az inhalatív kortikoszteroidok bevezetése előtti időkben naponta több, súlyos asztmás rohamban szenvedő beteget vettünk fel a tüdőgyógyászati osztályokra – mondja dr. Hidvégi Edit. A visszatérő súlyos asztmásokat már név szerint ismertük. Több nemzetközi vizsgálat is bizonyítja, és a saját tapasztalataink is ezt mutatják, hogy a gyógyszer adagoló belélegző készülékek napi használata, az inhalatív szteroid elterjedése nagymértékben lecsökkentette a kórházi kezelésre szoruló asztmások számát, az asztmás rohamok gyakoriságát. A betegek tájékozottsága azonban az idő folyamán, az internet elterjedésének köszönhetően is nőtt, ez egyfelől nagyon hasznos, hogy megismerhetik a betegségüket, ám sajnos így könnyen félinformációkra alapozva, a mellékhatásoktól tartva sokan inkább kerülik a szteroid tartalmú készítményeket.
Asztmás gyereknél a szülők elsősorban a növekedésbeni elmaradás és a hormonális hatás miatt aggódnak, de sokan vannak, akiket a szájüregben jelentkező helyi mellékhatások zavarnak, és persze sok a bizonytalanság, hogy a szteroid használat és a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulása összefügg-e. Ezekkel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb mellékhatás csak nagy adagban és huzamosabb ideig alkalmazott szteroidok miatt alakul ki. A rendszeres ICS kezelés során napi 1-80 ug szteroid jut a szervezetbe, attól függően, hogy melyik szteroidot, milyen dózisban, illetve milyen eszközzel használja a beteg. Összehasonlítva az ICS és a szteroid dózisát, körülbelül 40-200 nap alatt kerül összesen akkora mennyiség a keringésbe, mint egy injekcióval az asztmás roham ellátása során. Ez meggyőző érv lehet a szteroid fóbiásoknak!
Dr. Hidvégi Edit hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a helyes inhalációs technika elsajátítása és ennek alkalmankénti ellenőrzése. Felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, hogy nem tudják a gyógyszerbelégzést az előírásoknak megfelelően végrehajtani. Így a hatóanyag jelentős része nem jut le a tüdőbe, hanem a szájban és a garatban kicsapódik, ahonnét viszont a nyál lenyelése révén a gyomorba, onnan pedig a májba jutnak, ami jelentősen növelheti a helyi mellékhatások kockázatát és emeli a szisztémás rendszerbe kerülő gyógyszer mennyiségét. Ennek elkerülésére léteznek toldalékeszközök, amelyek megkönnyítik a helyes inhalációs technika alkalmazását. Illetve ICS használata után ezért javasolt a szájöblítés, ami szintén csökkenti a helyi és szisztémás mellékhatásokat.
Látjuk, hogy milyen jó hatásúak ezek a készítmények: jelentősen csökkentik az asztmás rohamok számát, a betegeknek jobb életminőség biztosítható, dr. Hidvégi Edit tapasztalatai szerint mégis gyakran gondot okoz a beteg meggyőzése a gyógyszer hasznosságáról. „Ha a kis dózisú ICS-t a beteg rendszeresen használja, akkor elkerüli azt, hogy rohama legyen és tablettában, vagy injekcióban kelljen sokkal nagyobb adagú szteroidot kapnia. A mérleg nyelve tehát egyértelműen az orvos által megállapított gyakorisággal és dózisban, megfelelő inhalációs technikával alkalmazott ICS készítmények felé billen, reméljük, hogy erről egyre több asztmás beteget sikerül meggyőzni.”
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.