Kellemetlen, ha az otthonában vagy a munkahelyén rendszeresen tüsszögés rohama jelentkezik. Ilyenkor a legtöbben a porra gondolnak, de nem csak ez okozhatja a tüsszögést. Egyéb lehetséges kiváltó okait dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvos foglalta össze.
Az őszi-téli időszakban meghitt hangulatot kölcsönöznek a lakásnak a meleg fények és illatok. Az illatgyertyák mellett a munkahelyi környezetet sokan különböző illatosítókkal dobják fel, így gyakorlatilag az egész napot különböző illatokat belélegezve töltik. Sajnos azonban – ahogyan azt egy korábbi tanulmány is kimutatta – az illatgyertyák, sprayk és diffúzorok allergiát okozhatnak.
„Valójában minden erős illat irritálhatja az orrnyálkahártyát, emiatt tüsszögés rohamot is okozhat. Nem csak az illatosítók, de a testápolókban vagy öblítőkben lévő illatanyagok is felelősek lehetnek a kellemetlen tünetekért. Hasonlóan az illatosítókhoz, az erős virágillat is képes tüsszögés rohamot okozni.”
Sokan érzékenyen reagálnak a levegő páratartalmának és/vagy hőmérsékletének változására is. Ilyenkor a tüsszögés roham jellemzően reggel, az ágyból kikelve jelentkezik, vagy a meleg lakásból a szabadba kilépve.
Nem csak a takarítás gyakoriságán, de a porszívó karbantartásán is múlik, hogy milyen gyakorisággal tüsszentünk a lakásban. Hiába a HEPA szűrő, ha nem tisztítjuk rendszeresen a készüléket. Ha nem cseréljük a porzsákot és/vagy a szűrőt a megadott időközönként, akkor a porszívózással csak felkavarjuk a lakásban lévő port, majd visszajuttatjuk a levegőbe, ami tüsszögés rohamokat is okozhat.
Az ágyban, ágy körüli polcokon, szekrényeken elhelyezett kedves plüssállatok bizony komoly problémát jelenthetnek csak úgy, mint a hálószobai ágy kárpitozott fejvége. Nagy mennyiségű poratka képes felhalmozódni bennük, már igen rövid idő alatt is. Ezek az apró, mikroszkopikus élőlények allergiát okozhatnak, a lakáson belüli allergiás tünetek leggyakoribb kiváltói. Ha nem szeretnénk megválni tőlük, néhány havonta magas hőmérsékleten mossuk át, így az atkák elpusztulnak. A nem mosható példányokat és a kárpitozott fejtámlát kezeljük atkamentesítő szerrel, vagy cseréljük le mosható felületű anyagból készült fejvégre.
„A rendszeres és alapos takarítás nagy mértékben segíti, de önmagában kevés a poratka allergia kezeléséhez. Allergia teszt elvégzését követően tüneti kezelést – antihisztamin gyógyszer, orrspray – és tartós megoldást is tudunk javasolni, allergén immunterápia formájában.”
Ha a hálószobánk ablaka keletre néz, akkor akár az első napsugarak is okozhatják, hogy reggelenként tüsszögve ébredünk. A fotikus tüsszögés nem is ritka, felmérések szerint minden ötödik ember tüsszent, ha a Napba néz. A Zürichi Egyetem kutatói szerint a napfény akkor okoz tüsszögést, ha az érintett látóidege túl közel helyezkedik el az orrnyálkahártyában futó idegekhez.
EIR, vagyis excercise induced rhinitis néven ismert a testmozgás hatására jelentkező tüsszögés roham. Légúti allergiásoknál nagyobb eséllyel jelentkezik és rendszerint egyéb tünetek – orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás - is járnak vele. Ha ilyen panaszaink vannak, egyeztessünk allergológussal arról, milyen gyógyszereket használjunk edzés előtt és/vagy közben, hogy a tüneteket megelőzzük.
A másik gyakori lakáson belüli allergén a penészgomba. Felbukkanhat gyakorlatilag bárhol a lakásban, különösen, ha magas – 60% feletti - a levegő pártartalma. Ha rendszeresen tüsszögünk a lakásban, akkor ellenőrizzük először a vizes helyiségeket: a konyhai és fürdőszobai mosogató, kád, zuhany környékét. A szobanövények virágföldjén is megjelenhet, de vagy az északi falra tolt szekrények, falvédők mögött, a sarkokban, az ajtó és ablak körül, hőhidak mentén.
„A penészgomba allergiát is kezeltetni kell, ám – mint a poratka esetében – a kezelés hatékonyságát nagy mértékben növelni tudjuk, ha minimalizáljuk a környezetben lévő allergének számát. A gombaspórák jelenléte még a nem allergiások esetében is komoly tüneteket okozhat, jellemzők a gyakori megbetegedések az érintettek körében.”
A túl párás lakás ideális környezet a poratka és a penészgomba elszaporodásához, viszont a túl száraz levegő – 40% alatti páratartalom – irritálja az orrnyálkahártyát, ezáltal tüsszögést okozhat. Érdemes páramérő készülékkel rendszeresen ellenőrizni a lakás páratartalmát, és szükség szerint párásító vagy párátlanító készülékkel megtartani az egészséges értéket.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekAz allergiámmal kapcsolatban kerestem fel Önöket. Már az első pillanattól szimpatikus, kedves emberek segítettek, a Doktornő érthetően beszélt, amikor kérdeztem türelmesen végig hallgatott és válaszolt minden kérdésemre. Kedves volt és csinos.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.