Hasfájás, puffadás, kiütések, bőrpír, foltok a bőrön – néhány olyan visszatérő tünet, aminek szeretnénk tudni az okát, de gyakran mire gyermekünkkel orvoshoz jutunk, már elmúlnak a panaszok. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy ilyen esetekben segítség, ha tüneti naplót vezetünk, mielőtt újra szakemberhez fordulunk.
A gyermekkori allergiás tünetek változatos formában jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy egy panasz tartósan jelen van - például a gyermek bőre extrém száraz, vagy ekcémás. De gyakran adódik olyan – például visszatérő csalánkiütés vagy egyéb bőrtünetek - helyzet is, hogy mire orvoshoz kerül, már nincs látható jele.
„A leggyakoribb ilyen eset a bőrtünetek kapcsán fordul elő. Amikor a szülő bejelentkezik a vizsgálatra, még látszanak a gyermek tünetei, de mire az orvoshoz ér, már nyoma sincs. Ilyen esetben érdemes fotót készíteni, amelyen látható az elváltozás, de sok esetben – a fénykép minősége vagy a fényviszonyok miatt – ez alapján sem jutunk lényegesen előrébb a kivizsgálásban. Ilyenkor – és sok esetben az orvosi vizitet követő időszakban is – tüneti napló vezetését szoktuk kérni a szülőktől, mert ez az, ami valóban segítséget nyújt a diagnózis megállapításához.”
Meghatározása szerint a tüneti napló olyan egyszerű eszköz, amelyet a betegek a tünetek meghatározott időtartamú, szervezett módon történő rögzítésére használhatnak a diagnosztikai és terápiás folyamat elősegítése érdekében. A beteg fő panasza és a napló vezetésének célja meghatározza a benne szereplő információk nagy részét. A legfontosabb részei általában a tünetek időzítése, időtartama, a kapcsolódó tünetek, kiváltók, enyhítő tényezők és életmódbeli megfontolások.
A klasszikus nyomtatott papír táblázat és füzetbe vezetett tüneti napló mellett léteznek elektronikus naplók és olyan alkalmazások is, amelyek segítenek a szükséges adatok rögzítésében. A mobil általában velünk van, ezért ez segítség lehet akkor, ha otthon felejtjük, vagy nincs épp kéznél a papír, ám számoljunk a használatuk közben esetleg felmerülő plusz költségekkel.
A tüneti naplók különbözőek lehetnek, attól függően, hogy mi a panasz, aminek az okát keressük. Ételallergia gyanú esetén például naponta szükséges kitölteni, egyértelmű jelezni, hogy volt-e tünet, mi volt a panasz és az milyen erősséggel jelentkezett.
Megjegyzésként mindenképp fontos beírni, hogy mikor jelentkezett a tünet – például milyen étel fogyasztását követően, vagy más okból – előfordult-e egyéb változás is a gyerek életében aznap, ami összefüggésben lehet a panaszaival.
Fontos, hogy mindent jegyezzünk fel, mert sokszor az apróbb részletekből áll össze a teljes kép, különösen, ha a gyermeknél szerteágazó tünetek jelentkeznek, vagy az elvégzett vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.
A naplónak a beteggel való közvetlen áttekintése javítja a terápiás kapcsolatot, az orvos-beteg kommunikációt, számos fontos, a diagnózishoz szükséges adatot közöl objektív módon. Fontossága ellenére több beteg sokszor mégis feladja a vezetését, különböző okokból:
Dr. Balogh Ádám azt javasolja, ha felmerül bármelyik probléma, vagy olyan ok, aminél fogva nem tudjuk a korábbi módon, rendszeresen vezetni a tüneti naplót, jelezzük kezelőorvosunknak.
„Mivel ez egy fontos eszköz a kivizsgálásban és a kezelésben, lényeges, hogy kitartóan folytassuk a vezetését. Probléma esetén keresünk más típusú tüneti naplót, vagy átbeszéljük a jelöléseket, hogy egyértelmű legyen. A tüneti napló fontos, hogy egyszerű és gyorsan vezethető legyen. Részletes magyarázattal vagy egy más típusú naplóval lehet segíteni, hogy ne maradjon el a továbbiakban sem az értékes adatok rögzítése.”
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktor úr segítőkészsége és kedvessége kimagasló színvonalú. A vizsgálatot a gyorsaság mellett az alaposság és betegközpontú hozzáállás jellemezte.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.