Hasfájás, puffadás, kiütések, bőrpír, foltok a bőrön – néhány olyan visszatérő tünet, aminek szeretnénk tudni az okát, de gyakran mire gyermekünkkel orvoshoz jutunk, már elmúlnak a panaszok. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy ilyen esetekben segítség, ha tüneti naplót vezetünk, mielőtt újra szakemberhez fordulunk.
A gyermekkori allergiás tünetek változatos formában jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy egy panasz tartósan jelen van - például a gyermek bőre extrém száraz, vagy ekcémás. De gyakran adódik olyan – például visszatérő csalánkiütés vagy egyéb bőrtünetek - helyzet is, hogy mire orvoshoz kerül, már nincs látható jele.
„A leggyakoribb ilyen eset a bőrtünetek kapcsán fordul elő. Amikor a szülő bejelentkezik a vizsgálatra, még látszanak a gyermek tünetei, de mire az orvoshoz ér, már nyoma sincs. Ilyen esetben érdemes fotót készíteni, amelyen látható az elváltozás, de sok esetben – a fénykép minősége vagy a fényviszonyok miatt – ez alapján sem jutunk lényegesen előrébb a kivizsgálásban. Ilyenkor – és sok esetben az orvosi vizitet követő időszakban is – tüneti napló vezetését szoktuk kérni a szülőktől, mert ez az, ami valóban segítséget nyújt a diagnózis megállapításához.”
Meghatározása szerint a tüneti napló olyan egyszerű eszköz, amelyet a betegek a tünetek meghatározott időtartamú, szervezett módon történő rögzítésére használhatnak a diagnosztikai és terápiás folyamat elősegítése érdekében. A beteg fő panasza és a napló vezetésének célja meghatározza a benne szereplő információk nagy részét. A legfontosabb részei általában a tünetek időzítése, időtartama, a kapcsolódó tünetek, kiváltók, enyhítő tényezők és életmódbeli megfontolások.
A klasszikus nyomtatott papír táblázat és füzetbe vezetett tüneti napló mellett léteznek elektronikus naplók és olyan alkalmazások is, amelyek segítenek a szükséges adatok rögzítésében. A mobil általában velünk van, ezért ez segítség lehet akkor, ha otthon felejtjük, vagy nincs épp kéznél a papír, ám számoljunk a használatuk közben esetleg felmerülő plusz költségekkel.
A tüneti naplók különbözőek lehetnek, attól függően, hogy mi a panasz, aminek az okát keressük. Ételallergia gyanú esetén például naponta szükséges kitölteni, egyértelmű jelezni, hogy volt-e tünet, mi volt a panasz és az milyen erősséggel jelentkezett.
Megjegyzésként mindenképp fontos beírni, hogy mikor jelentkezett a tünet – például milyen étel fogyasztását követően, vagy más okból – előfordult-e egyéb változás is a gyerek életében aznap, ami összefüggésben lehet a panaszaival.
Fontos, hogy mindent jegyezzünk fel, mert sokszor az apróbb részletekből áll össze a teljes kép, különösen, ha a gyermeknél szerteágazó tünetek jelentkeznek, vagy az elvégzett vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.
A naplónak a beteggel való közvetlen áttekintése javítja a terápiás kapcsolatot, az orvos-beteg kommunikációt, számos fontos, a diagnózishoz szükséges adatot közöl objektív módon. Fontossága ellenére több beteg sokszor mégis feladja a vezetését, különböző okokból:
Dr. Balogh Ádám azt javasolja, ha felmerül bármelyik probléma, vagy olyan ok, aminél fogva nem tudjuk a korábbi módon, rendszeresen vezetni a tüneti naplót, jelezzük kezelőorvosunknak.
„Mivel ez egy fontos eszköz a kivizsgálásban és a kezelésben, lényeges, hogy kitartóan folytassuk a vezetését. Probléma esetén keresünk más típusú tüneti naplót, vagy átbeszéljük a jelöléseket, hogy egyértelmű legyen. A tüneti napló fontos, hogy egyszerű és gyorsan vezethető legyen. Részletes magyarázattal vagy egy más típusú naplóval lehet segíteni, hogy ne maradjon el a továbbiakban sem az értékes adatok rögzítése.”
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon elégedett vagyok a Dokor Úr mindent kielégítő tájékoztatásával és az orvostudományban járatlan ember számára is érthető kommunikációjával, alaposságával. Köszönjük.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.