A plusz kilók cipelése az egész szervezetet megterheli, emiatt ha valaki túlsúllyal küzd, könnyebben kifullad, gyakrabban tapasztal nehézlégzést. Az elhízás több betegség kialakulásának kockázatát növeli, ezek egyike a krónikus légúti gyulladással járó asztma. Gyakran ez áll a légzési gondok hátterében is.
Nagyobb az esélyünk az asztmára, ha van rajtunk némi felesleg, ám a túlsúly miatti kifulladás, zihálás nem tévesztendő össze a betegséggel. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy különösen a fizikai terhelés miatt jelentkező asztmát nehéz megkülönböztetni a túlsúlyosok körében egyébként is gyakori tünetektől. „Ha valaki lépcsőzés közben hamar kifullad, még nem biztos, hogy asztmás, de a túlsúlyosok körében, fizikai aktivitás hatására jelentkező fulladást, zihálást komolyan kell venni és objektív vizsgálatokat kell végezni az okok meghatározásához.”
Ha valaki túlsúlyos és már enyhe fizikai terhelés mellett is légzési panaszai jelentkeznek, könnyen kifullad, esetleg köhögési rohamok is jelentkeznek nála, akkor mindenképp érdemes egy légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnie. Ennek segítségével a tüdő működéséről kaphatunk képet. A vizsgálat ülő vagy álló testhelyzetben történik. Az orr lecsipeszelése után a légzésfunkciós készülékbe kell az asszisztens utasításának megfelelő időpontban, ideig és adott erősséggel kilélegeznie. Ezt egymást követően többször is meg kell ismételni, a vizsgálat teljes ideje átlagosan 1-2 perc. Az így kapott adatokat kiértékelve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy mi áll a tünetek hátterében.
Könnyen lehet, hogy a beteg már kivizsgáltatta a légzési panaszai okát, megkapta az asztma diagnózisát, de az állapotát még mindig nem érzi kielégítőnek. A túlsúlyos betegeknél nehezebb elérni a tünetmentességet, ami a jól beállított kezeléssel a célunk. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy ennek oka lehet a fittség hiánya (rosszabb állóképesség) és a hasi zsír miatt összenyomott, kisebb tüdőtérfogat is. Az asztmához gyakran társul allergia is, amit ha nem kezelünk, súlyosbodó légúti panaszokra számíthatunk. Túlsúly esetén megnő az alvási apnoe és a reflux kockázata is, ezek pedig szintén rontják annak esélyét, hogy az asztma kezelésében jó eredményeket érjünk el. Emiatt lényeges tehát, hogy a betegeknél nemcsak az asztmát, hanem az ahhoz sok esetben társuló egyéb betegségeket is együttesen kell kezelni, hogy tünetmentességet lehessen elérni és a beteg légzési panaszai is megszűnjenek.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.