Tejfehérje-allergiás, mégis minden nap fogyaszthat tejet?

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az allergiás reakció felelősei: a fehérjék

–Amikor allergiások leszünk egy ételféleségre, akkor tulajdonképpen a benne lévő fehérje alkotóelemek váltják ki szervezetünk immunválaszát. Attól függően, hogy mely fehérjekomponensre vagyunk érzékenyek, az allergiás reakció is változatos lehet: az egyik összetevő jobban allergizál, a másik kevésbé – mondja Dr. Hidvégi Edit. Előfordulhat, hogy némi viszketéssel megússzuk az allergénnel való találkozást, de akár súlyos, az életet veszélyeztető reakció is kialakulhat. Azt is tudjuk, hogy bizonyos fehérjekomponensekkel szemben létrejött allergia kinőhető, míg mások egy életen át megmaradnak. A tejfehérje-allergia jellemzően csecsemők és kisdedek körében fordul elő, amit 3 éves korukra jó eséllyel ki is nőnek. Felnőtteknél azonban extrém ritkán alakul ki.

Forralás, sütés, savanyítás – a tejallergiások kiskapuja?

Egy deciliter tejben 30-35 g fehérje található, ezek nagy része (80 százaléka) kazein, kisebb része savófehérje, és allergizáló hatásukban is eltérő képet mutatnak. Az utóbbiak a hőérzékeny alkotóelemek, ami azért érdekes információ, mert ezeket hőkezelt formában nagy valószínűséggel fogyaszthatjuk. A hőérzékeny savófehérjéknek (alfa-laktalbumin és beta-laktoglobulin) megfelelő hőkezelés hatására ugyanis csökken, vagy akár meg is szűnik az allergenitásuk. A tej másik fő alkotóeleme, a kazeinfehérje azonban egy hőstabil fehérje, ami sem forralás, sem sütés hatására nem veszíti el allergenitását. Ha tehát valakinél kazeinallergia igazolódik, a tej minden formáját (a nyers és főzött fehérjét egyaránt) kerülnie kell a továbbiakban. Mint Hidvégi doktornő mondja, a kazeinallergiások esetében az is megfigyelhető, hogy nehezebben növik ki tejallergiájukat. 

A komponens alapú allergiavizsgálat

A hagyományos allergológiai vizsgálatok bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással történnek. Mint Hidvégi doktornő mondja, az IgE és IgG alapú tesztek nem keverendők össze. Az allergiára kizárólag az IgE alapú tesztek adnak felvilágosítást. Ez utóbbi tesztek a problémát okozó élelmiszer fehérjéinek összességét vizsgálják, vagyis az egyes összetevőkkel szembeni érzékenységről nem adnak képet. Létezik azonban egy viszonylag új diagnosztikai módszer, a komponens alapú allergiavizsgálat, ami kimutatja, hogy például a tejallergia esetén az allergén melyik összetevőjével vált ki emelkedett IgE szintet, így a diéta is személyre szabható, és a tejallergia sem jelent feltétlenül teljes tiltást.

Így vezethető be lépésről lépésre a tej az étrendbe

– Ha a komponens alapú allergiavizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy enyhe tüneteket okozó, low risk (vagyis kis kockázatú) allergén okozza az allergiás reakciót, akkor elképzelhető, hogy az adott ételféleséget valamilyen formában fogyaszthatjuk. Tejallergia esetén általában nagyon kis mennyiségben, süteménybe sütve vagy keksz formájában elkezdhető a tej fogyasztása. Ez egyrészt azért is nagyon jó, mert a sült tej fogyasztásával elősegíthetjük a természetes tolerancia kialakulását a nyers tejfehérjére, másrészt nem szükséges drákói szigorral összeállított, sokszor rendkívüli szorongást kiváltó diétát sem tartani. Ha a szakorvos engedélyezi, akkor a "nyomokban tejfehérjét tartalmazhat" feliratú élelmiszert ekkor már nyugodtan lehet fogyasztani. A következő lépésben a savanyított tejtermékek is bevezethetők, kellő óvatossággal. Ezt a kisdedeknél az ételterheléses vizsgálatok után szoktuk javasolni, amikor már biztosak lehetünk abban, hogy nem jön létre súlyos, heves allergiás reakció. A tej lépcsőzetes bevezetését tejlétra elvének is nevezik, gyakorlatilag hasonló, mint az allergiás náthások esetén az immunterápia. A tejlétra alkalmazása elősegítheti, hogy a gyermek gyorsabban "nője ki" a tejallergiáját. Ez azért is rendkívül fontos, mert az indokolatlan, hosszú hónapokon vagy akár éveken átívelő étrendi megszorítás nem csak a szervezetet terhelheti meg, de szorongást is kiválthat, és az allergiás beteg szociális kapcsolataira is rossz hatással lehet. Nem utolsósorban egy ilyen diétának az anyagi vonzata sem elhanyagolható – hívja fel az érintettek figyelmét Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont szakorvosa.