Tartós orrdugulásról beszélünk, ha a gyermek nem lázas, nincs légúti fertőzése, de mégis nehezen veszi a levegőt, főként szájon át próbál lélegezni. Ilyenkor elsőként sokan arra gondolnak, hogy a megnagyobbodott orrmandula akadályozza a légzését, ám dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa egy másik gyakori, táplálkozással összefüggő kiváltó ok szerepére is felhívja a figyelmet.
Bölcsődés és óvodás korú gyermekek körében jelentkező elhúzódó orrdugulás esetén első körben fül-orr-gégészeti kivizsgálás során kell kizárni minden lehetséges szervi elváltozást, ami lehet akár orrpolip, orrsövényferdülés vagy megnagyobbodott orrmandula is. Ha felmerül a légúti allergia lehetősége, akkor allergia vizsgálatot is fognak végezni, illetve arról is meg kell győződni, hogy nincs-e valamilyen aktuálisan zajló vírusos vagy bakteriális fertőzés a tünetek hátterében.
Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat alkalmával nem sikerül megtalálni a tartós orrdugulás kiváltó okát, akkor érdemes a táplálkozás oldaláról is megközelíteni a problémát, a tartós orrdugulás hátterében ugyanis tejallergia is állhat. Dr. Polgár Marianne elmondta, hogy az ételallergiákkal főként a gyomor- és bélrendszert érintő tüneteket hozzuk összefüggésbe. „Egyből elkezdjük végiggondolni, hogy mit ehetett előtte, ha a gyermeknél hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés jelentkezik. Kevésbé nyilvánvaló a kapcsolat, azonban mégis létezik az elfogyasztott táplálék és a légúti tünetek között. Ilyen esetben az allergiás gyulladás az orrnyálkahártyán is jelentkezik, ami emiatt megduzzad, ezáltal orrdugulást okoz.”
Az orrdugulás mellett érdemes tejallergiára gyanakodni, ha a gyermeknél elhúzódó orrfolyás, visszatérő, száraz köhögés, asztmaszerű tünetek jelentkeznek. Tejallergiára akkor is érdemes gondolni, ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a gyermek orrmandulája valóban meg van nagyobbodva, nem ritka ugyanis, hogy ez is a tejallergia által okozott orrnyálkahártya gyulladás egyik következménye. Ilyen esetben a tejmentes diéta hatására az orrmandula is megkisebbedik, ami lehetővé teszi akár a műtét elkerülését is.
Ha felmerül a tejallergia gyanúja, akkor a gyermeknél – életkorától függően – elvégezzük az allergiavizsgálatot. Ez történhet alkaros bőrpróbával (Prick-teszt), vagy vérvizsgálattal is, de az egészen piciknél – hogy elkerüljük a vérvétellel, bőrpróbával járó megpróbáltatásokat - a tüneteik függvényében a kezelőorvos javasolhatja egyből a kizárásos diétát is. Ez azt jelenti, hogy a tejtermékeket megadott ideig nem szabad fogyasztani és figyelni kell, hogy a gyermek tünetei javulnak-e. Általában 2 hónap teljes tejmentességet követően már ki lehet mondani, ha a gyermek tüneteiben a tejmentesség hatására javulás következett be. Teljes bizonyosságot a visszaterheléssel nyerhetünk: a kezelőorvossal egyeztetett időben és módon elkezdjük visszavezetni a tejes tartalmú ételeket a kicsi étrendjébe és a panaszai újra megjelennek, az megerősíti ezt.
Ha valaki tejmentes diétát tart, meglepődve tapasztalhatja, hogy számos készétel és pékáru, sőt a felvágottak is tartalmazhatnak tejszármazékot. Az összetevőket ezért mindig nagyon fontos elolvasni, sőt időről-időre a már bevált terméket újra ellenőrizni, mivel időnként ezek változhatnak. A megfelelő étrend összeállításához érdemes dietetikus segítségét kérni.
Ha már nem jelentkeznek a tünetek, akkor fokozatosan vissza lehet vezetni a tejtermékeket a gyermek étrendjébe. A visszaterhelés idején fontos a mértékletes tejfogyasztás, de ettől eltekintve normál étrendet lehet tartani. A gyerekek 90 százaléka 5-6 éves korára kinövi a tejallergiát.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.