A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.
Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.
A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”
A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.
Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.
Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.
A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.