Székrekedés, hasmenés, puffadás? Az IBS korunk betegsége

Székrekedés, hasmenés, puffadás? Az IBS korunk betegsége

Dr. Pászthory Erzsébet Módosítva: 2024.10.30 10:13

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.

 

Az IBS egy funkcionális gyomor-bélrendszeri zavar

Az irritábilis bél szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely az emésztőendszert érinti, a funkcionális gyomor- bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta a diagnosztikus rendszerben az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja azt emésztőrendszer és az agy együttműködését. Ez a meghatározás azért is fontos, mert teret enged a funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének. 

Online Bejelentkezés

Dr. Pászthory Erzsébet

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az IBS tünetei az alábbiak lehetnek:

  • alhasi fájdalom, görcs,
  • puffadás,
  • gázképződés,
  • egyes esetekben nyálka megjelenése a székletben,
  • hasmenés vagy székrekedés.

Az utóbbi tünet alapján több típusba is besorolható az IBS:

  • IBS székrekedéssel. (Ilyenkor a székelés nehézkes, a széklet kemény és darabos.)
  • IBS hasmenéssel. (A széklet folyékony, vizes jellegű.
  • IBS kevert székelési habitussal. (Akár egy napon belül is előfordulhat székrekedéses és hasmenéses jellegű széklet.)

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens némely napokon teljesen normális, más napokon problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.Puffadás, székrekedés, hasmenés IBS során

Stressz is kiválthatja

Az USA-ban 10-15%-ra becsülik a felnőttek közt az IBS gyakoriságát, bár csak kb. 5-7% rendelkezik diagnózissal. Mindazonáltal az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavarról van szó, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik:

  • családban már előforduló IBS,
  • komoly emésztőrendszeri fertőzés,
  • kezeletlen stressz, szorongás.

Az IBS-sel élők sokszor megfigyelik, mi váltja ki náluk a tüneteket, ami lehet bizonyos étel, gyógyszer, és főként valamilyen stresszes állapot. Szakértők gyakran úgy jellemzik az IBS-t, mint az emésztőrendszer válaszát a stresszre. Ugyanakkor, ha vér jelenik meg a székletben, láz, erős fájdalom, fogyás jelentkezik, az komolyabb bajra utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.

Hogyan lehet diagnosztizálni az IBS-t?

- Az első lépés a kórtörténet részletes ismerete. Az aktuális panaszok feltárása mellett fontos ismernünk a tünetek megjelenésének időpontját, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket. Elengedhetetlen a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegség kizárása. Ezért a fizikális vizsgálaton túl vérvizsgálatra, székletminta elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre, kolonoszkópiára is szükség lehet. Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos. - És itt következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges.

Az IBS kezelése komplex, egyénre szabott feladat

- Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája, mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik – ismerteti a gasztroenterológus. – A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők, stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, tartósított, finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Étel-intolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó étel-csoportok kiszűrhetők. Ugyanakkor az életmódban is ajánlott változtatásokat bevezetni, hiszen a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. A gyógyulás az IBS esetében a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz.

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

  • Szakterületek:
    • gasztroenterológus, belgyógyász,
  • Specialitások:
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • SIBO
    • bél minkrobiom problémáinak kezelése
    • funkcionális bélbetegségek
    • Reflux
    • emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktornő!
Segítséget illetve tanácsot szeretnék kérni kérni.
43 éves férfi vagyok.
Egész életemben sportoltam.
Az utóbbi években viszont már csak heti 3 nap 2-3 km futás jelenti a sportot.
Az elmúlt évben problémáim adottak a hasammal.
Konkrétan mint egy 6 hónapos kismama úgy nézek ki.
Többet nem eszem mint előtte. Sőt a probléma Jelentkezése óta napi 6-7 alkalommal eszem keveset kb ököl nagyságú mennyiséget 1 alkalommal.
Amennyiben megfeszítem a hasizmomat, hasam kemény.
Kézzel fogható zsír (háj) tulajdonképpeni csak két ujjal fogható. Lefelé meghúzva a bőrt látszanak a hasizom bordák is.
Tehát véleményem szerint nem az el hízás ál a háttérben, ha csak nem a hasizom mögé hizok.
Még egy jelenséget tapasztaltam. Mégpedig hogy bármit eszem, mennyiségtől függetlenül tehát pl. :1 almát akkor is úgy néz ki a hasam mintha mondjuk tripla adag pörköltet ettem volna.
Tapintásra kemény.
Méretre hatalmas.
Mi lehet a gond?
Próbáltam már különböző diétákkal megoldást találni a problémára de eddig sikertelenül.
Gyanakodtam valamilyen intorelanciára is de mivel minden élelmiszer legyen az gyümölcs, tej hús vagy pékáru, ugyan azokat tapasztalom így most tanácstalan vagyok.
Kérem amennyiben tud tanácsot adni akkor szíveskedjen válaszolnom. Illetve mindennemű segítségre, magyarázatnak, ötletnek örülök.
Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel Horváth Zsolt

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Tisztelt Kérdező,
Tünetei alapján, melyek mögött összetettebb panasz áll, gasztoenterológus-allergológus szakorvos általi kivizsgálást javaslok.
Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Brigitta

Kedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.

További vélemények

Hírek

Miért karikás a gyermek szeme? Lehet, hogy poratka-allergiája van?

Miért karikás a gyermek szeme? Lehet, hogy poratka-allergiája van?

Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.

További részletek
Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK