A két betegség gyakran együtt is jelentkezik. Mégis, milyen esetben indokolt a pajzsmirigybetegség diagnózisát követően a cöliákia vizsgálatát is elvégezni?
A két betegség gyakran együtt is jelentkezik. Mégis, milyen esetben indokolt a pajzsmirigybetegség diagnózisát követően a cöliákia vizsgálatát is elvégezni?
A búza és glutén fogyasztásával kapcsolatba hozható betegségeknek több típusa is létezik, ezek a köztudatban gyakran összemosódnak. Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy lisztérzékenység alatt a régóta ismert cöliákiát értjük, melyet – nevével ellentétben – valójában nem a liszt okoz, hanem bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs) megtalálható glutén egyik fehérje alkotója. Ez a fehérje a búzában a gliadin, az árpában a hordein és a rozsban a secalin. A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybélbolyhok pusztulásával felszívódási zavarhoz vezet.
Az autoimmun betegségeknek több típusát ismerjük, ide soroljuk az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegséget is. Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek tekinti és támadásba lép ellenük. Ennek következtében az adott szerv – jelen esetben a pajzsmirigy – működése nem lesz megfelelő és idővel megjelennek a betegség tünetei. Az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségeknek két típusát ismerjük, az egyik a Graves-Basedow kór, mely a pajzsmirigy túlműködését – fogyás, idegesség, nyugtalanság, hasmenés - okozza. A másik a Hashimoto thyreoditis, melyre az alulműködést jelző tünetek hívhatják fel a figyelmet: hízás, fáradtság, hajhullás és menstruációs zavarok jelentkezhetnek.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A lisztérzékenység okozhat fogyást és hízást, egyéntől függően hasmenést és székrekedést is. A betegség rendszerint csak hosszabb idő után kerül felismerésre, a rossz felszívódás miatt az érintetteknél vashiányos vérszegénység és menstruációs zavarok, meddőség és vetélések is kialakulhatnak ez idő alatt.
Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.
Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktornő nagyon kedves, türelmes, lelkiismeretes és alapos volt, minden kérdésemet megválaszolta.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.