Összefoglaló a Szakmai Napról

Molekuláris diagnosztika - rejtett összefüggések napfényre kerülése

Dr. habil. Réthy Lajos PhD gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus előadásában a molekuláris allergia vizsgálatokról tartott összefoglalót. Elmondta, hogy immunterápiás kezelés előtt a vizsgálat elvégzése segíthet megállapítani a terápia várható hatékonyságát. Beszélt arról, hogy poratka allergia esetén mely komponensek értékei utalnak arra, hogy a betegnél magasabb az asztma kialakulásának kockázata. Ennek kapcsán kiemelte az immunterápia prevenciós szerepét, az allergiás betegeknél megjelenő asztma tekintetében. Megemlítette, hogy bizonyos komponensekre adott pozitív eredmény az ételallergiás gyerekeknél tájékozódást adhat arról, hogy a gyermek kinőheti-e az allergiát, illetve mennyire kell súlyos reakciókra számítania – fogyaszthat-e például olyan élelmiszereket, amelyek az adott allergént nyomokban tartalmazzák. Kiemelte a molekuláris allergia vizsgálatok szerepét a fizikai terhelésre jelentkező anafilaxiás reakció kivizsgálásában. Elsősorban az ismeretlen eredetű anafilaxiás reakció és a keresztallergiák kivizsgálása kapcsán hangsúlyozta a multiplex allergiatesztek előnyeit. A tesztek pozitívumaként emelte ki, hogy relatíve kis mennyiségű vérből sok allergén és komponensei vizsgálható egy időben.

Új szempontok a glutén által kiváltott betegségek diagnózisában és kezelésében

Dr. Polgár Marianne PhD gyermekgyógyász, gasztroenterológus a gluténnal összefüggő problémák kapcsán megemlítette a búzafajták változásait és a búzafogyasztás mértékének jelentős emelkedését is az elmúlt évtizedek során. Beszélt a „6 food elimination” alkalmazásáról a nyelőcsőgyulladás kezelésében, az omega-5-gliadin szerepéről a fizikai terhelésre jelentkező anafilaxiás sokk esetében. Az életveszélyes allergiás reakció kapcsán kiemelte, hogy teljesen felesleges a kalcium adása ilyen helyzetekben, ám a létfontosságú epinephrine injekció mellett hangsúlyozta a kortikoszteroidok szerepét is, az anafilaxiás tünetek második hullámának kivédésében. A táplálékintoleranciák kapcsán beszélt a leaky gut jelenségről, arról, hogy a bélnyálkahártya milyen körülmények hatására válhat áteresztővé és milyen szerepet játszik ez a tünetek megjelenésében. Hangsúlyozta a szerteágazó panaszokkal érkező betegek esetében a részletes – és sok esetben hosszadalmas – kivizsgálás jelentőségét az életveszélyes állapotok kiszűrésében, majd a jövőre nézve várható előrelépésként, előadásának zárásaként említést tett a Budai Allergiaközpontban folyamatban lévő kutatási projektről is, melynek célja a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) új diagnosztikus módszerének kidolgozása.

In vivo terhelések szerepe a diagnosztikában

Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus és klinikai immunológus az allergia kivizsgálásának lépéseit ismertette. Előadásában megemlítette, hogy habár a betegek sok esetben felkészülten, számos háttérinformáció birtokában, diagnózissal vagy konkrét vizsgálat igénnyel érkeznek, a kivizsgálás első és legfontosabb lépése a részletes anamnézis felvétele. Ennek során ki kell térni a beteg otthoni, munkahelyi környezetére, táplálkozási, sportolási és egyéb életviteli szokásaira, pszichoszociális környezetére és az egyéni sajátosságokra is. Az allergia okainak felderítését hangsúlyozandó, ismertette egy korábbi hollandiai vizsgálat eredményeit, melyből egyértelműen kiderült, kivizsgálás nélkül sokkal többen vélték magukat ételallergiásnak, mint amennyi esetben azt a vizsgálatok igazolták. Kiemelte, hogy csak szubjektív panaszok alapján nem szabad szigorú diétát kezdeni senkinek sem, illetve beszélt a kivizsgálás nehézségeiről is: az álnegatív és az álpozitív eredmények lehetséges okairól.

A diagnosztika jelentősége az allergén immunterápiában. Indikáció, utánkövetés

Dr. Balogh Katalin allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész is egyértelműen az allergia sikeres kezelésének zálogaként említette előadásában a beteg alapos kikérdezését és vizsgálatát. A tipikus tünetek fennállásának és a pozitív allergiateszt együttes meglétének fontosságára kitért az allergén immunterápiás kezelések kapcsán is. Egy 2002-es felmérés szerint a betegek 90%-a poliszenzitizált, esetükben fontos a valódi allergiát a keresztreakcióktól elkülöníteni, a megfelelő allergént kiválasztani és csak arra kezdeni kezelést, ami a panaszait okozza. A sikeres kezelés kapcsán hangsúlyozta a betegedukáció és a betegkövetés fontosságát is. Előadásából megtudtuk, hogy rovarméreg allergia kezelésénél az allergén immunterápia szubkután formája kórházi hátteret igényel, légúti allergia esetében otthon végezhető. A kezelések többségét hazánkban a főváros és a Dunántúl területén végzik, gyermekeknél 5 éves kor felett alkalmazható, fennálló vagy tervezett várandósság azonban megkezdése ellenjavalt.

Labordiagnosztika - kihívások és korlátok

Dr. Király Viktória labororvos hangsúlyozta, hogy a labortesztek ismerete fontos a leletek korrekt kiértékeléséhez. Előadásában röviden összefoglalta az IgE felfedezésévél és mérésével kapcsolatos főbb tudnivalókat és beszélt a nehézségekről: a standardizációról és a minőségbiztosításról is. Hangsúlyozta, hogy a pozitív lelet nem jelent egyértelműen allergiát, csak szenzitizációt, az IgE jelenlétét mutatja. Felhívta a figyelmet az álnegatív eredmények körültekintő kiértékelésére is, melyet akár immunszupresszív készítmények vagy szteroidok szedése is okozhat, vagy az, ha a beteg kerüli az allergént – például diétázik ételallergia kivizsgálás előtt. Ennek kapcsán megemlítette a molekuláris allergia diagnosztika szerepét, például az ételallergia súlyosságának meghatározásában, a poliszenzitizált betegek kivizsgálásában és pollen/ételallergia együttes fennállása kapcsán. A multiplex allergiatesztek ismertetése során képet kaphattunk az ISAC, FABER és ALEX tesztekről.

A diagnosztika szerepe az alsó légúti allergiás kórképek kivizsgálásában és a kezelés követésében

Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus előadását az allergiás és a nem allergiás asztma közti különbségekkel kezdte, majd az asztma diagnosztika kapcsán elsőként a betegség korai felismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A kivizsgálás lépéseinek ismertetése után a differenciáldiagnózisról beszélt: az asztma elkülönítése a COPD és egyéb, nem pulmonális eredetű – GERD, szívelégtelenség és gyógyszer indukált krónikus köhögés - betegségektől. A kezelésben hangsúlyozta a gyógyszeres terápia mellett a kiváltó tényezők kiküszöbölését, az asztma lépcsős kezelése kapcsán pedig a rendszeres kontroll szerepét. Kiemelten fontosnak érzi a betegedukációt, a szteroid-fóbia áttörését, a várandós asztmások megfelelő ellátását. Előadásának végén felhívta a figyelmet az utóbbi években megjelent olyan újabb kórformákra, mint a párásító-, uszoda-, vagy pezsgőfürdő tüdő.

További információ: http://primamedica.hu/szakmai-napok