A Nemzeti Ekcéma Társaság októberben arra bíztatja az érintetteket, osszák meg személyes történetüket a közösségi oldalakon az #unhideECZEMA jelöléssel. A szervezet célja a nyilvánosság figyelmének felkeltése, a betegség jobb megismerése. A program kapcsán, az ekcémával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológusának segítségét kértük.
Az egyik leggyakoribb tévhit, a gyermekkori ekcéma ugyanis nem fertőz. Veleszületett allergiás hajlam alapján kifejlődő visszatérő, idült lefolyású, de nem fertőző betegség. Gyermekkorban gyakran a későbbi allergia „előfutáraként” jelentkezik. Ilyen esetben, az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálék allergiával is társulhatnak. Ezt követően, 2 és 3 év között gyakori a savós középfül-gyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a jellegzetes allergiás tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.
Csecsemő- és kisgyermekkorban valóban gyakoribb a betegség megjelenése, ekkor atopiás dermatitisznek nevezzük. Ekcéma azonban felnőttkorban is kialakulhat. A felnőttkori ekcéma esetében, a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha, családi előfordulás. Ennél azonban gyakoribb, hogy felnőtteknél a tüneteket kontakt vagy irritatív eredetű ekcéma, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés okozza.
Való igaz, hogy az ekcéma nem minden formája gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Az ekcémás tünetek általában helyi szteroid készítményekkel kezelhetők, melyeket kúraszerűen használjuk, a panaszok jelentkezésekor. A tünetek enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítményeket is alkalmazunk, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. A terápia fontos része még a bőrszárazság megszüntetése, a rendszeres bőrápolás és a lipidpótlás biztosítása.
Az ekcémás érzékeny, gyakran igen száraz bőr valójában nagyon gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hipoallergén ápolókészítmények segítségével gondoskodhatunk. Lehetőleg illat-, konzerválószer-, és színezékmentes kozmetikumokat használjunk. Az ekcémás betegeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk bőrük megfelelő hidratálására. Kádban való hosszas fürdőzés helyett válasszuk inkább a zuhanyozást, utána speciális testápoló használata ajánlott.
Vélemények dr. Vincze Ildikóról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekSzerintem még sehol máshol nem vizsgáltak meg ennyire alaposan. A vizsgálat után úgy éreztem, hogy bőven megérte az árát, mert megnyugtatóan alaposnak tűnt.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.