Nyelési nehézség, vagy fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet, de hasi fájdalmat is okozhat. A nyelőcső gyulladását több tényező is kiválthatja, kezelni ezért minden esetben az alapbetegséget kell.
A nyelőcsőgyulladás első tünetei az akadályozott nyelés – dysphagia – vagy a fájdalmas nyelés – odynophagia. Bármelyikről is legyen szó, mindkét esetben orvoshoz kell fordulni, hogy a háttérben álló okokat felderítsük – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. A nyelőcső gyulladására utalhat az említett panaszok mellett a hasfájás, étvágytalanság, hányinger, esetleg hányás, köhögés és gyomorégés.
A nyelőcsőgyulladás hátterében egy, vagy több kiváltó ok is állhat. Igen gyakori, hogy a panaszok megjelenését reflux okozza. Ilyen esetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav következtében alakul ki a gyulladás.
Fel nem ismert ételallergia is előidézheti a tüneteket. A problémás étel, vagy ételek fogyasztását követően a vérben megemelkedik a fehérvérsejtek egy csoportjának, az eozinofiloknak a száma, aminek következtében a nyelőcső területén gyulladás jelentkezik.
Bizonyos gyógyszerek is problémát okozhatnak, ha túl kevés vízben, vagy fekvő testhelyzetben vesszük be. Ilyen esetekben a gyógyszerek túl hosszú időn át érintkeznek a nyelőcső nyálkahártyájával, aminek következtében gyulladás jelentkezhet ezen a területen. A gyulladáscsökkentők, antibiotikumok és csontritkulás elleni szerek bevételére ezért mindig ügyelni kell!
Nyelőcsőgyulladást kórokozók - candida, cytomegalo- és herpesz vírus – vagy a túlzott alkohol fogyasztás, esetleg vegyi anyagok lenyeléséből eredő sérülés is előidézhetnek.
Amennyiben a beteg részletes kikérdezése és a tünetek alapján felmerül a nyelőcsőgyulladás gyanúja, endoszkópos vizsgálat segíthet eldönteni, mi okozza a gyulladást. A vizsgálat során a kezelőorvos a nyelőcső szövetéből mintát vehet, melynek elemzésével megállapítható, ha a gyulladás létrejöttében kórokozóknak, allergiának, esetleg rosszindulatú elváltozásnak is szerepe van. A diagnózishoz szükség lehet röntgen vizsgálat elvégzésére is. A nyelésröntgenhez a betegnek ízesített, bárium tartalmú kontrasztanyagot kell lenyelnie, kis mennyiségben, amely kirajzolja a nyelőcső, majd a gyomor redőzetét.
A nyelőcsőgyulladás tünetei megszüntethetőek, ha a kiváltó okot kezeljük. Ha a szövettani vizsgálat során felmerül az ételallergia gyanúja, akkor további vizsgálatra lesz szükség az allergén pontos meghatározásához; melynek étrendből történő kiiktatásával a panaszok is elmúlnak - magyarázza dr. Hidvégi Edit. A fertőzések, vagy reflux betegség gyógyszeres kezeléssel megszüntethető. Amennyiben meglévő gyógyszer szedése okozza a panaszokat, a kezelőorvossal szükséges egyeztetni annak cseréjéről.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.