A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, amivel a téli időszakban orvoshoz, gyógyszerészhez fordulunk, vagy épp a házi patikából keresünk gyors megoldást a kezelésére. Dr. Hidvégi Editet, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyászát a köhögéscsillapítók és köptető hatású szerek szedésével kapcsolatban kérdeztük.
Meghűlések, vírusfertőzések időszakában természetesen jelentkezik köhögés, és a betegség előrehaladtával a köhögés típusa is változhat. „Van, akinél csak száraz, ingerköhögés, vagy épp hurutos, váladék felköhögésével járó köhögés jelentkezik. A kórkép lefolyását követve a köhögés is változhat, így az első napokban még száraz köhögés néhány nap múlva produktívvá válhat, azaz megindul a köpetürítés.” Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a betegek gyakran csak így kérik a patikában a gyógyszert: „tessék valamit adni köhögésre!” Pedig nem mindegy, hogy mikor szedünk például köhögéscsillapítót vagy köptető hatású szert.
- A légúti betegség lefolyását követve, a hurutos köhögés megjelenésekor nappal váladékoldó készítmények szedését javasoljuk. Ezeket addig célszerű alkalmazni, ameddig sűrű a köpet, vagy ameddig nehezen szakad fel a váladék. Éjszakára viszont a köhögés csillapítása lehet a célunk.
- Fontos, hogy a két készítményt – a váladékoldót és a köhögéscsillapítót soha ne szedjük egy időben, hiszen egymás hatását gátolják. Ha nappal hurutoldót szedünk, akkor az utolsó adagot késő délután vegyük be, majd este a köhögéscsillapítót, hogy a köhögés a beteg alvását lehetőleg ne zavarja.
- Ha pár nap elteltével a köhögés már inkább hurutos, akkor hagyjuk el a köhögéscsillapító szedését, csak a váladékoldó készítményt szedjük tovább, az előírásnak megfelelően. A produktív köhögést ugyanis nem szabad elfojtani, csak a rohamokban jelentkező, száraz, kínzó köhögést kell csillapítani.
- A nyákoldók és a köptetők segítik a légutakban termelődött nyák felhígulását, kiürülését. Hatásosságukat azonban jelentősen befolyásolja a megfelelő folyadékbevitel, de például a levegő páratartalma, illóolajok használata is. Ha száraz a lakás levegője, az a légutakat is kiszáríthatja, érdemes ilyenkor párásítani. Ehhez használhatunk illóolajakat is, köhögés esetén a kakukkfű-, zsálya-, eukaliptusz, vagy mentaolajat érdemes párologtatni.
A köhögés csak egy tünet, az eredményes kezeléséhez mindig a kiváltó okot kell megszüntetnünk. Ehhez olykor kevés az otthoni praktikákat bevetni, mert előfordulhat, hogy a köhögés súlyosabb, antibiotikus kezelést is igénylő betegségeket jelez. „Tüdőgyulladás, hörgőgyulladás tünete is lehet a szűnni nem akaró száraz köhögés, de gyakran ez az arcüreggyulladás első jele is az eldugult, gyulladt orrmelléküregek miatt a garat felé lecsorgó váladék következtében jelentkező ingerköhögés. Ilyen esetekben mindenképp orvosi kezelés szükséges.”
Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a légúti fertőzéseket követően akár két-három hétig is tarthat a köhögés, azonban ha a tünetek ennél tovább is fennállnak, vagy a köhögés minden egyéb kiváltó ok nélkül tartósan jelentkezik, akkor szintén nem elhagyható az orvosi kontroll. „ A köhögés számos egyéb súlyos betegségre is utalhat, ezért soha nem szabad fél vállról venni. Gyakran jelentkezik refluxos betegeknél, jelezhet asztmát, de daganatos elváltozást is a tüdőben. Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők – is hajlamosíthatnak köhögésre, ilyen esetben csak a gyógyszer cseréjével szüntethetők meg a panaszok.”
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.