Az elmúlt hetekben országszerte magas koronavírus koncertrációt mértek a szennyvizekben, a koronavírus tehát ismét felütötte a fejét. A felső légúti megbetegedések túlnyomó részéért felelős koronavírus lázat, gyengeséget, torokfájást és akár íz-és szaglásvesztést is okozhat. Ez utóbbi pedig elhúzódó tünetként több hónapra is megkeserítheti a betegek életminőségét. Dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont fül-orr-gégész, allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint azonban az időben elkezdett szaglástréninggel elősegíthetjük a szaglás mielőbbi visszanyerését.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
-A szaglásvesztésnek különböző okai lehetnek. A felső légutakat is érintő vírusfertőzések, allergiás betegségek, a fejet és az orrot ért sérülések, anatómiai eltérések, továbbá daganat, gyógyszerek mellékhatásai és idegrendszeri megbetegedések is okozhatnak tartós tüneteket. A szaglás érzékeléséért az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban található receptorok felelnek. Az agykérgi érzékeléséig az idegpálya többszörös átkapcsoláson keresztül jut el. A szaglásvesztés az elmúlt években a COVID-19 emblematikus tüneteként vált ismertté. A koronavírus esetében nagy valószínűséggel a vírus ezen receptorok működését, az ehhez szükséges környező szöveteket károsítva idézi elő a szaglásvesztést. Az időben megkezdett szaglástréning segítségével azonban van esély a szagérzékelés teljes vagy részleges helyreállítására – ismerteti dr. Augusztinovicz Monika.
-A szaglástréninget 2009-ben fejlesztette ki Thomas Hummel német fül-orr-gégész és munkatársai, melynek hatására a fertőzés utáni, poszttraumás és egyértelmű okhoz nem köthető szaglásvesztésben szenvedő betegek 28 százaléka egyértelmű javulást mutatott – mondja a doktornő, aki hozzáteszi, a tréning lényege, hogy 12 héten át napi két alkalommal rövid, intenzív szagimpulzusokkal stimulálják a szaglás érzékelő sejtjeit és a szagló ideget. Ehhez négyféle illóolajat használunk fel: egy virágos (rózsa, levendula, ylang-ylang), egy gyümölcsös (citrom, lime, grapefruit), egy fűszeres (szegfűszeg), valamint egy gyantás illatot (eukaliptusz). Az illatok használatának sorrendje tetszőlegesen megválasztható, de az egyes illatok között érdemes egy rövidebb szünetet tartani – magyarázza a szakember. Az alkalmanként 10-20 másodpercig tartó orron keresztül végzett belégzést nyugodt körülmények között, az étkezés, illetve kávéfogyasztás előtt célszerű elvégezni, hogy ne nyomja el más íz és illat ezt az érzékelést. Emellett érdemes felidézni a korábbi illatélményt. A szaglástréninget kitartóan kell végezni, ne várjunk azonnali eredményt! – figyelmeztet a doktornő. Az illóolajok belélegzését legalább három hónapon át kell napi rendszerességgel gyakorolni, a tréning előtt pedig minden alkalommal hasznos a sós vizes orröblítés.
-Az elhúzódó szaglásvesztés megfelelő kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni, ezért elsőként forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz! – javasolja Augusztinovicz doktornő. A szakember egy alapos kivizsgálás során felméri, hogy fennáll-e fül-orr-gégészeti, neurológiai kivizsgálást, kezelést igénylő elváltozás, és ha ilyet nem talál, akkor kerülhet sor a szaglástréningre. Amennyiben két év után sem tér vissza a szaglás, akkor végleges állapot következett be.
Távkonzultációs lehetőség csak immunterápia kontroll esetén!
Vélemények dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktornő nagyon kedves, türelmes, lelkiismeretes és alapos volt, minden kérdésemet megválaszolta és a jövőre nézve (a kivizsgálási folyamattal kapcsolatban) is ellátott a szükséges információkkal.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.