Igen, létezik olyan eset, amikor nem sikerül vizsgálatokkal igazolni, de a beteg mégis rosszul érzi magát, ha glutén tartalmú ételeket fogyaszt. Arról, hogy ez miként lehetséges,
Puffadás, gyakori hasfájás, székrekedés és hasmenés a leggyakoribb panaszok, amelyekkel a betegek orvoshoz fordulnak.
Emellett a gyakori fejfájás, migrén, koncentráció hiány, ízületi fájdalmak, a szájban visszatérő afták, fogzománc hibák és gyakori fertőzések, megbetegedések esetén is gondolni kell arra, hogy a glutén fogyasztásával összefügghetnek a panaszok.
Ha későn kerül felismerésre, gyerekeknél a fejlődés, növekedés elmaradását is okozhatja, súlyos vérszegénység alakulhat ki, nőknél meddőséghez is vezethet a kezeletlen betegség.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Cöliákia néven ismert az autoimmun betegség és nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) néven az ételérzékenység.
A közös bennük, hogy mindkét esetben a glutén fogyasztása okozza a panaszokat, ám amíg a cöliákia esetében ezt többnyire egyértelmű vizsgálatokkal sikerül igazolni, addig az NCGS kimutatására napjainkban még nem áll rendelkezésre megfelelő vizsgálati módszer.
A gasztroenterológus alaposan ki fogja kérdezni a panaszairól.
A találkozó előtt gondolja át, hogy mikor tapasztalta először, milyen napszakban, étkezésekhez köthetően stb. jelentkeznek mostanában a tünetei.
A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése.
„A vérvizsgálat eredményét a tünetek függvényében kell értékelni. Ha a betegnek panaszai vannak, de a szerológia negatív, akkor tovább vizsgálódunk, hiszen pusztán azért, mert a vizsgálat negatív, nem mondhatjuk, hogy nem gluténérzékeny, miközben erre utaló tünetei vannak.”
A cöliakia diagnózisához a klinikai tünetek, a szerológia vizsgálatok eredménye mellett a cöliakiára jellemző gének kimutatása is fontos irányjelző.
Kétségek esetében az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújt fontos információt.
A vizsgálat során nyert szövetmintából a cöliákia esetén kialakuló vékonybélbolyhok károsodásról kaphatunk képet.
Ha sem a szerológia, sem pedig az endoszkópos vizsgálat eredménye nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a beteg panaszait valóban a glutén okozza-e, akkor a terheléses vizsgálat elvégzése következik.
Nagyon fontos, hogy a glutént csak a szerológia és az endoszkópos vizsgálat elvégzését követően vonjuk ki először az étrendből.
Ha ez korábban megtörténik, az elvégzett vizsgálatok eredménye nem megbízható, álnegatív is lehet, hiszen a beteg akár már hosszabb ideje nem fogyasztja a kérdéses élelmiszert, így a szervezetében termelődő ellenanyag szintje lecsökkenhet és idővel a bélbolyhok állapota is regenerálódhat.
„A cöliakia kizárása után is fennálló gluténérzékenység gyanúja esetében, úgy nevezett terheléses tesztet végzünk. Első lépésben az étrendből száműzni kell a glutén tartalmú ételeket, és ellenőrizni kell, hogy a panaszok megszűnnek-e. Amennyiben a beteg panaszmentessé válik, következik 1-2 hónap után a glutén visszaadása, a terhelés. A tünetek ismételt jelentkezése megerősíti a gyanúnkat, hogy a diagnózis NCGS, vagyis nem-cöliákiás gluténérzékenység.”
Ilyen esetben a glutén tartalmú ételek fogyasztása továbbra sem javasolt, ám a diéta megengedőbb, hiszen NCGS esetében nem áll fenn a cöliákiánál glutén fogyasztásának hatására kialakuló, súlyos szövődmények – vérszegénység, csontritkulás, vitaminhiány - kockázata.
A megfelelő étrend összeállításában érdemes dietetikus segítségét kérni.
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekMindenki kedves volt, most különösen a koronavírus járvány miatti bizonytalanság idején ez talán még fontosabb, hogy magabiztos de kedves fellépés legyen. A Doktornő szakszerűen kezelte a problémámat és úgy érzem el tudok indulkni a gyógyulás útján! Örülök neki, hogy eljöttem Önökhöz a járvány ellenére.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.