A rizsdara a lisztérzékenyek étrendjében is jól használható összetevő, különösen azok számára jó alternatíva, akik a kukoricadara ízét nem kedvelik.
A rizs 77% százalék keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8% fehérjét és 1,3 % zsírt tartalmaz, továbbá 0,6%-a ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz. Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy a rizsdara készítése során a rizsszemeket apró szemcsékké őrlik, így az értékes összetevők nem vesznek el, íze is a megszokottal teljesen megegyező, állagánál fogva viszont sokoldalúan használható.
Hagyományos búzadara helyett főleg 2 alapanyag közül választhatnak a lisztérzékenyek: rizsdara vagy kukoricadara. A kukoricadara jobban elterjedt, az ára is kedvező, azonban sok gluténérzékeny beteg nem fogyasztja szívesen, jellegzetes kukorica íze miatt. Számukra lehet jó választás a rizsdara, mely gluténmentes alapanyag, és kiválóan helyettesíti a hagyományos búzadarát. Jól használható tejbegríz, grízes tészta, túrógombóc, esetleg sütemények felhasználásához is, mint a gyümölcsös túrószelet esetében is. A recept érdekessége a hozzáadott útifűmaghéj, mely magas rosttartalmánál fogva kedvezően hat az emésztésre.
Hozzávalók:
- 500 g túró
- 175 g natúr joghurt
- 5 db tojás
- 5 evőkanál rizsdara
- 5 evőkanál xilit
- 1 evőkanál útifűmaghéj
- 1 db citrom reszelt héja
- 2 db őszibarack
- 1 fürt szőlő
Elkészítés:
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájához adjuk a xilitet és fehéredésig keverjük. Ezután hozzáadjuk a széttört túrót, rizsdarát, útifűmaghéjat, joghurtot és a citrom reszelt héját. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan a túrós masszához forgatjuk. Végül sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és a tetején szépen elrendezzük a vékony szeletekre vágott barackot és a szőlőszemeket. 180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük.
Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.