Pollenek és fertőzés is okozhatja, ha allergiaszezonban vörösek, égnek és viszketnek a szemeink. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
A kötőhártya egy olyan vékony hártya, ami a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borítja. Felfogja a szemünkbe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és a polleneket is. A vékony hártya könnyen begyulladhat már attól is, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket. Allergiásoknál további megpróbáltatást jelent a pollenszezon, ekkor ugyanis a virágpor, ami a levegőben terjed, szintén okozhat kellemetlen tüneteket.
„ Ha mindig az évnek egy adott időszakában jelentkeznek a tünetek, akkor valószínű, hogy egy bizonyos növény pollenszórásának köze lehet a kötőhártya gyulladás kialakulásához. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetén a szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. Ha a tünetek egész évben jelentkeznek, akkor felmerül kiváltó okként a lakáson belüli allergének - például háziállatok szőre – szerepe.”
Az allergén növény pollenje megtapad a kötőhártyán, ennek hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása kezdődik meg. Az orrnyálkahártya ereinek tágulása az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást okoz, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.
Ha a kötőhártya-gyulladást valamilyen, a szembe került kórokozó idézi elő, akkor nagyon fontos a mielőbbi kezelés. Az allergiás eredetűvel szemben ugyanis a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem csak kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.
„Lényeges különbség az allergiás eredetűvel szemben, hogy a kórokozó által okozott kötőhártya-gyulladás miatt a szemből gennyes váladék is ürül. Jellegzetes még, hogy a fertőzés tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek. Az allergia pedig mindkét szemnél egyformán tüneteket okoz.”
Ha tehát azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék is ürül és a tünetek csak az egyik szemet érintik, akkor nagy valószínűséggel fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladással van dolgunk, amivel szemészhez kell fordulni. Ha a tünetek mindkét szemet érintik és inkább vizes, könnyezés jelentkezik és nem gennyes váladékozás, akkor valószínűbb, hogy allergia áll a háttérben. A kezelésben ilyenkor allergológus tud segíteni. Allergia vizsgálatot végeznek, amivel meg lehet határozni, hogy mi az az allergén, ami a tüneteket kiváltja. Ha a szemtünetek mellett egyéb szénanáthás tünetek is jelentkeznek, akkor szteroid orrspray és antihisztamin készítményeket kell szedni. A viszketés és a könnyezés ellen gyulladáscsökkentő szemcseppeket kell használni.
Aki tartós megoldást szeretne, választhatja az allergén specifikus immunterápiát. A kezeléssel 3-5 év alatt, akár 10-12 évre is meg lehet szüntetni az allergiás tüneteket. A javulás már a kezelés első évében is jelentős, különösen az orr- és szemtünetek terén.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés Allergia kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
Távkonzultációs lehetőség csak immunterápia kontroll esetén!
Vélemények dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő nagyon kedves, és türelmes volt, minden leletemet egyesével átnézte, rámutatott olyan összefüggésekre, amikre eddig mások nem, és érthetően el tudta magyarázni azokat. Bár a megoldás a problémámra nem nála lesz, hanem gasztroenterológusnál, de a tüneteim enyhítésén tudott segíteni és ajánlott megfelelő szakembert."
A méh- és darázscsípések után jelentkező nagy kiterjedésű, hevesen viszkető duzzanatok miatt sokan hiszik azt, hogy allergiásak a hártyásszárnyúak csípésére. Valójában azonban csak nagyon keveseknek van rovarméreg allergiája. Dr. Mezei Györgyit, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén kell allergológiai kivizsgálást kérnünk.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.