Fel nem ismert légúti allergia is okozhatja, ha asztmás betegként a kezelőorvos által felírt gyógyszereket szedjük, s ennek ellenére tüneteink rosszabbodnak. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos triggerek hatására. Triggereknek nevezünk minden olyan tényezőt, ami a beteg állapotát rontja. Ilyen például a fizikai terhelés, időjárás változás, dohányfüst vagy légúti fertőzés, de egyidejűleg fennálló refluxbetegség esetén a savas panaszok fokozódása miatt is sok asztmásnál rosszabbodnak a tünetek.
Allergiás asztma esetén egy új, az asztmás tüneteket előhozó, felerősítő körülmény jelenik meg: a légúti allergének. A felnőtt asztmás betegek 60-70 százalékánál mutatható ki allergia is. Ilyen esetben allergiás asztmáról beszélünk. Attól függően, hogy a beteg mire allergiás, erősödő tüneteket, asztmás rohamot provokálhatnak az alábbi légúti allergének:
- pollenek
- háziállatok szőre
- poratka
- penészgomba.
„Ha valaki asztmás, és az utóbbi időben egyre többször tapasztal rosszulléteket: köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és nehézlégzés jelentkezik látszólag minden ok nélkül, akkor mindenképp vizsgáltassa ki magát. Pollenszezonban felmerül a gyanú, hogy esetleg egy fel nem ismert légúti allergia miatt is jelentkezhetnek ill. rosszabbodhatnak az asztmás tünetei.”
Azt, hogy pontosan mitől romlanak az asztmás tünetek, allergia vizsgálattal lehet kideríteni. A Prick-teszt, vagy más néven bőrpróba során az alkar bőrére allergén kivonatot cseppentenek, majd ezen keresztül apró karcolást végeznek. Ha körülötte duzzanat, vörösség alakul ki és viszketés jelentkezik, akkor a vizsgálat pozitív, vagyis a beteg az adott allergénre érzékeny
Amennyiben most szeretnénk a vizsgálatot elvégeztetni, fontos tudni, hogy pollenszezonban, súlyos allergiás tünetek, terhesség esetén vagy egyes gyógyszerek, pl. antihisztaminok szedése mellett erre nincs mód, vagy nem ad megbízható eredményt. Ilyen esetben vérvizsgálatot végeznek, mely során a vérben keringő, allergénre specifikus IgE antitestek szintjét határozzák meg, majd a diagnózishoz az eredményt a beteg tüneteivel összevetve értékelik.
Ilyenkor az allergiát és az asztmát együtt kell kezelni. Elképzelhető, hogy emiatt módosítani kell az asztmára szedett gyógyszereken, illetve ezt mindenképp ki kell egészíteni az allergiás tünetek elleni készítményekkel. A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok, hörgőtágítók és allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, az asztma és az allergia együttes kezelésével valódi javulás érhető el. Az allergének azonosítása után törekednünk kell rá, hogy a környezetünkben minimalizáljuk azok előfordulását. Ennek érdekében a következőket érdemes megfogadni:
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
Vélemények dr. Tárnok Ildikóról>>>
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.