Milyen gyakran kell tesztelni az ételallergiás gyermeket?

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A diagnózis: ételallergia – hogyan tovább?

Amikor a gyermeknél étallergiát diagnosztizálnak, a legfontosabb üzenet, amit elsőként át kell adni a szülőknek, hogy a problémát okozó allergént el kell kerülni. Gyermekek esetében leggyakrabban csecsemőkorban – akár szoptatás alatt, vagy az első hozzátáplálások alkalmával – derül ki az ételallergia (tej, tojás, szója, liszt). Mivel ilyenkor a baba olyasvalamire ad reakciót, amit az édesanya evett, ezért ilyenkor nem neki, hanem az anyának kell diétáznia. Nagyobb csecsemőknél és kisgyermekeknél, akik már kizárólag szilárd táplálékot fogyasztanak, megszorító diétára lesz szükség, vagyis teljes mértékben ki kell zárni az allergént a kicsinyek étrendjéből. Amennyiben a gyermeknél légúti allergia jelentkezik, akkor gyógyszeres kezelés is indokolt lehet

–Az ételallergia tapasztalataim szerint sokszor fenekestül felforgatja a család életét, különösen, ha többféle allergénre való érzékenység is fennáll. A diagnózist követően rengeteg új információ zúdul a hozzátartozókra, akiknek meg kell tanulniuk egy újfajta étrend kialakítását, bevásárláskor időt kell fordítaniuk az összetevők listájának böngészésére, és ki kell alakítaniuk a biztonságos étkezés feltételeit elsősorban otthon, de az otthonukon kívül is – mondja dr. Hidvégi Edit. Ez már általában önmagában is komoly kihívás, ráadásul egy-egy ilyen megszorító diéta miatt a szülőknek mélyebbre kell nyúlniuk pénztárcájukba. Egy ételallergiás csecsemőnél, aki még nem szokott hozzá ezekhez az alapvető élelmiszerekhez (tej, tojás, liszt), ez még nem jelent problémát. A későbbiekben azonban rendkívül megterhelő lehet a diéta a gyermek számára, ami társas kapcsolataira is rányomhatja bélyegét. Természetes, hogy egy diagnosztizált ételallergia kapcsán az első felmerülő kérdések egyike, hogy meddig szükséges az előírt étrendi szabályokat követni, és milyen gyakorisággal kell a gyermeket az ételallergiára tesztelni. Az újratesztelés azért is kulcsfontosságú, mert a csecsemő- és kisdedkori ételallergia az esetek jelentős részében 3-6 éves korra megszűnik, vagyis nem szükséges az életreszóló diéta. Dr. Hidvégi Edit arra is felhívja a szülők figyelmét, hogy a lisztérzékenység nem ételallergia, ennek diagnózisa végleges, és az előírt gluténmentes diéta egy életre szól. Lisztérzékenységgel diagnosztizált gyermekek esetében tehát nincs szükség visszaterhelésre.

Ételallergiás lehet a gyermek?

–A gyermekkori ételallergiák diagnózisa az esetek többségében – a tünetek, a fizikális vizsgálat és a részletes kórtörténet figyelembevétele mellett – bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással történik. A bőrpróba (Prick-teszt) során az alkar bőrére helyezzük a tisztított allergéneket, és megfigyeljük a reakciókat – mondja a szakember, aki hozzáteszi, hogy a vizsgálat elvégzésére fél éves kortól van lehetőség. A másik vizsgálati módszert a vérvételes ételallergia vizsgálatok jelentik. Ezek bármely életkorban elvégezhetők, és a vérben keringő, az adott élelmiszer ellen a szervezetben termelődő ellenanyag (immunglobulin E - IgE) molekulák szintjének meghatározását teszik lehetővé. Pusztán a tesztekre hagyatkozni azonban botorság lenne: egyik vizsgálat sem alkalmas ugyanis önmagában az ételallergia fennállásának alátámasztására vagy annak kizárására. A vérteszt pozitív eredménye nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek allergiás, míg egy negatív teszteredmény esetén is előfordulhat, hogy fennáll az allergia. A szakorvos feladata annak mérlegelése, hogy az adott panaszokat kiválthatja-e a gyanúba fogott allergén. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a hivatalos ajánlás szerint az ún. eliminációs-orális terheléses vizsgálat az elsőként választandó módszer a gyermekkori ételallergia diagnosztizálásában, hiszen ez képes legpontosabban kimutatni a csecsemő vagy kisgyermekkorban fennálló ételallergiát. Ez azt jelenti, hogy a problémát jelentő allergént kihagyjuk a gyermek étrendjéből, majd, amikor tünetmentessé vált – szakorvosi ellenőrzés mellett – fokozatosan emelkedő adagokkal visszaterheljük. Erre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kicsinek nem voltak súlyos (pl. anafilaxiás) tünetei az adott allergén étel fogyasztásakor, és a spec. IgE-vizsgálat eredménye nem túlságosan magas szintet igazol.  A megfigyelt tünetek és a kontrolltesztek eredménye alapján születik döntés arról, hogy szükséges-e a diéta további folytatása.

Miért tesztelik újra az ételallergiás gyermekeket?

Az egyes ételallergiák tartósabban fennállhatnak (pl.  földimogyoró, diófélék, halak és tenger gyümölcsei), és gyakran egész életen át megmaradnak, míg más típusú ételallergiákat gyorsabban (pl. tej, tojás, búza, szója) kinőhet a gyermek. Ezért indokolt lehet ez utóbbi élelmiszerek esetében a gyakoribb vizsgálat.

– Nem egyszer előfordul, hogy olyan gyermekekkel találkozunk, akiket több éve diétáztatnak tejre és tojásra, miközben nem tesztelték őket újra egyszer sem. Pedig a tej- és tojásallergiás gyermekek egy része minden további probléma nélkül elfogyaszthatja ezt a két allergént orvosi javaslatra, először kis mennyiségben, hőkezelve (pl. süteményként, keksz formájában), amivel elősegíthetjük a természetes tolerancia kialakulását is. A szükségtelenül alkalmazott diéta megfoszthatja a gyermeket nélkülözhetetlen táplálékoktól, indokolatlan szorongást vált ki hosszú távon bizonyos ételtípusoktól, és negatívan befolyásolja a gyermek társas kapcsolatait és a család életminőségét – hívja fel a figyelmet a szakember. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekeket 6-12 havonta teszteljük az első két év során, majd ezt követően évente. Az ismételt vizsgálatok időpontja azonban az allergén típusától, a gyermek életkorától, az eredményektől és a kórtörténettől függően változhat. A korai életévekben (csecsemő-, kisded- és óvodáskor) az eredmények gyors változására lehet számítani, ami gyakoribb tesztelést tesz szükségessé. Ha a diagnosztizált ételallergiás gyermek vérvizsgálatainak eredményei szerint az allergénekkel szemben termelődő IgE ellenanyag szintje csökken, az annak a jele lehet, hogy az allergia idővel kinőhető. Amennyiben azonban új tünetek jelentkeznek, vagy egy korábban enyhe tüneteket kiváltó allergén súlyosabb reakciót vált ki, azonnali újabb allergiavizsgálatra lehet szükség, de más ok is állhat a háttérben (pl. bélfertőzés).

Még az esetben is javasolt azonban évente konzultálni a kezelőorvossal, ha nem szükséges gyakran tesztelni a gyermeket, hiszen mindig akadnak átbeszélendő kérdések és dilemmák az ételallergia kezelésével és a gyermek állapotával kapcsolatban, valamint egyes esetekben új terápiás lehetőségek is elérhetővé válnak – tanácsolja dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont szakembere.