Mikor érdemes gluténmentes étrendet tartani?

Mikor érdemes gluténmentes étrendet tartani?

Dr. Hidvégi Edit PhD Módosítva: 2023.11.16 16:02

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik. Valóban mindenkinek indokolt a glutén teljes mellőzése az étrendből?

Egy 2013-as kutatás szerint a megkérdezett felnőttek közel egyharmada szeretné jelentősen csökkenteni, vagy teljesen száműzni étrendjéből a glutént. Az Egyesült Államok táplálkozási szokásait célzó vizsgálatban ez eddig a legmagasabb arány. A NPD’s Dieting Monitor kampány 1976 óta követi nyomon a lakosság étkezési szokásainak változásait, s míg az elmúlt évtizedekben az egészséges táplálkozás mérföldköveit elsősorban a zsíros, cukrozott ételek kerülése, a sófogyasztás csökkentése, a koleszterinszint normál értéken tartása jelentette, az egészség zálogaként tavaly januárban a megkérdezettek 30 százaléka a glutén mellőzését jelölte meg. A hangsúly tehát eltolódott és ez a jelenség nemcsak a tengerentúlon, de Európában is megfigyelhető. Hazánkban is egyre nagyobb a választék gluténmentes ételekből, a diétához a liszt alternatívájaként kínált gabonafélékből, és az étel házhoz szállító cégek kínálatában is megtalálható a gluténmentes menüsor. De valóban mindenkinek szükséges a glutén fogyasztását kerülnie?

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PhD

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Ami gluténérzékenység, és ami nem az

A lisztérzékenység, a búza, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek. A gluténérzékenység fogalmát ezért úgy határozzuk meg, mint „a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem lisztérzékeny és nem búzaallergiás személyeknél” – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, az Allergiaközpont orvosa. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutén tartalmú élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Tünetek

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő órákon, vagy napokon belül jelentkeznek:gluténmentes diéta hasfájás, a széklet megváltozása - hasmenés és székrekedés váltakozva. Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területét érintik: hasfájás, krónikus hasmenés, egyéb tünet a fáradtság lehet.

A diéta szerepe a gyógyulásban

Mivel a lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket, elsősorban ezt kell kizárni. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bél-biopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búza-allergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyag-meghatározás lehet a diagnosztika alapja. De a glutén-érzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva, újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Amikor érdemes gluténmentesre váltani

Ha a lisztérzékenység nem igazolható, akkor érdemes a gluténmentes diétára áttérni, hogy az segít-e a panaszok megszüntetésében. A saját praxisomban is találkoztam nem egy olyan esettel, amikor nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a lisztérzékenységet, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított a beteg állapotán a lisztmentes diéta – meséli az Allergiaközpont orvosa. Az érintetteknek ezért első körben a tünetek kiváltó okának pontos tisztázását javaslom. Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való kizárása.

Téma szakértője

  • Dr. Hidvégi Edit PhD

  • Szakterületek:
    • gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus
  • Specialitások:
    • gyermek és felnőttkorban asztma

    • COPD, köhögés

    • reflux

    • étel-allergia

    • laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)

    • felnőtt- és gyermekellátás

    Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció

    • magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available

    Rendelési információ:

    • Csütörtök:  csak távkonzultáció

    • Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Hölgy!

Kislányom 2019.03.24-én született, a 40. hétre, egészségesen, természetes úton. Anyatejjel szoptatom. Etetések után úgy látom fáj a hasa, nagyon nehezen nyugszik meg, feszeng, sokat sír, nehezen távoznak tőle a gázok, gyakran van hígabb, aranysárga széklete. Felmerült bennem, hogy esetleg tejallergiás lenne. Én laktóz érzékeny vagyok, a férjem pollen allergiás, a nagyobbik kisfiunknál is felmerült már tejérzékenység, de őt még nem vizsgáltuk ki, csecsemőként neki is hasonló panaszai voltak, amik nagyjából a szoptatás befejeztével (6 hónaposan) szűntek meg. A kérdésem az lenne, hogy ilyen kicsi korban kimutatható a tejallergia/laktóz érzékenység? Érdemes Önökhöz bejelentkezni vizsgálatra? Mit tudok tenni hogy jobb legyen a babának? Használjak etetések előtt laktózt bontó enzimet? Hagyjam ki az étrendemből a tejtermékeket? Vagy valami mást tanácsolnak?

Válaszukat előre is köszönöm szépen, tisztelettel: Dr. Csépány Éva

Dr. Hidvégi Edit PhD
Dr. Hidvégi Edit PhD gasztroenterológus
Kedves Anyuka!

A kicsit híg, aranysárga széklet az optimális a szoptatott babáknál. Én ezt nem tartom kórosnak! (Persze a székletet magát nem láttam!)
Egy 3-4 hetes baba pocakja gyakran fáj, ennek lehet a még nem tökéletes emésztés is az oka. A baba 1 hónapos kortól kaphat lactase cseppet, de ebben az életkorban extrém ritka a tejcukor érzékenység. (Én 34 éves pályafutásom során 2 ilyen újszülöttet láttam.) Az anyatej laktóz tartalma fontos a baba fejlődéséhez. Inkább bélgázok megkötését, esetleg probiotikum adását javasolnám. Ha nagyon bukogatós, akkor többet büfiztesse.
Az Ön által leírtak nem utalnak tejérzékenységre. Ezért egyelőre sem az Ön diétáztatását, sem a kivizsgálást nem tartom szükségesnek.
Abban az esetben, ha mégis szeretnének további tanácsot kérni, készséggel állok rendelkezésükre a Budai Allergiaközpontban szakrendelésemen.

Üdvözlettel: Dr. Hidvégi Edit PhD

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

széleskörű tudás

"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."

További vélemények

Hírek

Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

Viszlát, müzliszelet! Ezért lett tiltólistás több allergén is a menzán

2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.

További részletek
Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK