Ételallergia vagy ételintolerancia esetén a speciális diéta hosszabb időre, akár egy életre is szól, ezért nagyon lényeges tudni, hogy pontosan mi az, amit nem szabad fogyasztani. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát a kivizsgálásról, allergia tesztekről kérdeztük.
Az allergiás reakciót fehérjék okozzák, allergia esetén az immunrendszer is érintett. Az intolerancia nem fehérjékre váltódik ki, hanem leginkább cukrokra, illetve létezik a hisztamin intolerancia jelensége is. A legismertebb a laktóz intolerancia, vagyis tejcukor érzékenység.
Felnőttkorban az ételallergiák gyakorisága 2% körüli. Ezek jelentős részét az étel-pollen keresztreakciók teszik ki. Ennek során, ha a beteg allergiás valamelyik növény pollenjére, akkor bizonyos ételek fogyasztása szájüregi tüneteket – ajakviszketést, bizsergést, égő érzést a szájüregben - okozhat nála. A valódi ételallergia pl. tejre, tojásra tehát még ennél is kisebb arányban fordul elő, az érintetteknél viszont nem felnőttkorban alakul ki a betegség, hanem már gyermekkorban megjelennek a tünetek. Azok az évek múlásával az esetek több, mint 90%-ában megszűnnek. Ennél jóval gyakoribb a laktózintolerancia, mely a felnőtt korú lakosság 20-30%-át érinti.
Az allergia bőrpróbával, vagy vérvizsgálattal mutatható ki, melynek során az IgE ellenanyagot határozzák meg. Az IgE specifikus, tehát az eredmény alapján pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik az az élelmiszer, ami a panaszokat okozza.
Ezzel szemben intolerancia esetén nem vérvizsgálat történik, hanem ún. hidrogén kilégzéses teszt. Ennek során egy készülékbe kell befújni a levegőt, ami analizálja az összetételét. Ha bizonyos szint fölé emelkedik a kilélegzett hidrogén mennyisége, akkor az pozitivitást jelent.
A gluténérzékenység, másnéven cöliákia genetikusan meghatározott. Első tünetei már csecsemőkortól kezdve, a gluténtartalmú ételek bevezetését követően jelentkezhetnek, de előfordulhat, hogy csak felnőttkorban okoz komolyabb tüneteket, amelyek alapján diagnosztizálásra kerül. Az autoimmun gluténérzékenység kivizsgálása teljesen más módon történik, az allergia tesztek és az ún. IgG alapú ételintolerancia vizsgálatok nem alkalmasak a kimutatására.
Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a hasi panaszok hátterében nemcsak bizonyos ételek fogyasztása állhat. Már önmagában a rendszeres étkezés, a tudatosan megválasztott alapanyagok is közre játszhatnak abban, amikor valamilyen diéta hatására a beteg állapota javul. Emellett nagyon gyakoriak, már gyerekek körében is kialakulhatnak gyulladásos bélbetegségek, de a Helicobacter pylori fertőzés és a SIBO néven ismert kontaminált vékonybél szindróma is okozhat hasi tüneteket. A bélnyálkahártya károsodhat antibiotikum kúra miatt is, ilyenkor átmeneti laktóz érzékenység is kialakulhat. A károsodott bélnyálkahártya miatt romlik a tápanyagok felszívódása, ilyenkor több élelmiszer fogyasztása is gondot okozhat, ám a hiba nem az adott étel összetevőben keresendő, hanem a bélnyálkahártya sérült állapotában.
Ha valakinek az étkezésekkel összefüggő panaszai – hasfájás, haspuffadás, hasmenés – jelentkeznek, akkor javasolt első körben gasztroenterológus orvossal konzultálni. Azt ugyanis, hogy melyik a megfelelő teszt, a szakember tudja megállapítani, az alapos kikérdezésünk után. A tünetek jellege, jelentkezésének ideje, egyéb betegségeink és szedett gyógyszereink, de még a családban előforduló betegségek is lényeges információt adnak ennek meghatározásához. Ha tehát nem szeretnénk felesleges vizsgálatokat végeztetni és szükségtelen megszorításokat bevezetni az étrendünkben, akkor kövessük az orvos javaslatait a tüneteink hátterében álló okok felderítéséhez.
Az eddig felsorolt tünetek mellett lényeges megemlíteni, hogy nem csak a hasi panaszok vihetik gasztroenterológushoz a beteget. A hisztamin intolerancia többek között kipirulást, csalánkiütést és fejfájást is okozhat. Ha ezek a panaszok rendszeresen étkezésekhez köthetően jelentkeznek, érdemes erre is gyanakodni. Ekkor bőrgyógyász, vagy ideggyógyász bevonására is szükség lehet a kivizsgálás során.
Dr. Hidvégi Edit végezetül felhívja a figyelmet egy nagyon fontos dologra. Ha arra gyanakszunk, hogy az étkezéssel összefüggő panaszainkat valamelyik konkrét élelmiszer vagy összetevő okozza, kivizsgálás előtt ne kezdjünk el diétázni, mert ez befolyásolhatja a vizsgálatok eredményét.
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.