A méh- illetve darázsfélék csípése egyaránt fájdalmas, azonban a csípés helyén kialakuló bőrtünetek legtöbbször teljesen ártalmatlanok – mondja. dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus orvosa, akit arról kérdeztünk, milyen tünetek utalhatnak a csípések kiváltotta allergiás reakcióra.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A nyári melegben többféle rovar is támadhat, ám a legnagyobb félelem a méhek és darazsak csípése által kiváltott reakciót övezi – mondja dr. Mezei Györgyi. A hártyásszárnyúak csípése főként otthoni környezetben, a ház körül következik be, de a méhészek és a túrázás szerelmesei is sok csípést kaphatnak. Van, hogy rálépünk vagy rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába gabalyodva csíp meg bennünket, de gyakran találkozunk azzal is, hogy az ereszek aljában, padlásokon fészket vert darazsak próbálják agresszívan védeni lakóhelyüket, és ekkor következik be a csípés. A darazsak különösen kedvelik az édes ételeket-italokat is, ezért egy szabadtéri piknik és strandolás során hamar felbukkanhatnak a nyári gyümölcsök vagy frissítő italok közelében. Ilyenkor egy óvatlan mozdulattal könnyen a szájüregünkbe kerülhetnek, és le is nyelhetjük őket. A méhekről tudni kell, hogy csak egyetlen egyszer csípnek, és a csípést követően hamarosan el is pusztulnak. Mivel azonban a fullánkjuk a méreganyagot tartalmazó zsákocskával együtt a bőrbe szakadhat, így az – ha nem távolítjuk el mihamarabb - a mérget folyamatosan adagolja a bőrbe. A darazsak viszont képesek visszahúzni fullánkjukat, tehát többször is támadhatnak.
A méh-és a darazsak csípése is egy pár másodpercig tartó éles fájdalommal jár. A rovarcsípés hatására méreganyag kerül a szervezetbe, ami helyi reakciót vált ki, ennek súlyosságát azonban több tényező (pl. az életkor, a csípések száma, korábbi szenzibilizáció és az egyéb meglévő társbetegség) is befolyásolja.
Sokakat félrevezethet a csípések után megjelenő bőrtünet (fájdalmas, feszítő duzzanat, bőrpír), amit esetleg tévesen allergiának hisznek. Ezek túlnyomórészt a méreg okozta helyi bőrreakciók, amelyek nem adnak okot aggodalomra, még annak ellenére sem, ha nagy kiterjedésűek vagy a laikusok számára ijesztőnek tűnnek. Mint ahogy tévhit az is, hogy aki erőteljesebb helyi tüneteket tapasztal, annak a következő csípéskor már súlyos allergiás reakciója (anafilaxia) lesz.
Ezek az ártalmatlan bőrtünetek nem igényelnek orvosi ellátást: a csípés helyének hűtésével, az érintett végtag felpolcolásával, valamint antihisztamin tartalmú, gyulladáscsökkentő készítményekkel kezelendők.
A darázs-és méhcsípés allergia a felnőttek körülbelül 3, a gyermekek 0,5 százalékánál fordul elő. Dr. Mezei Györgyi arra hívja fel a figyelmet, hogy csípés esetén az alábbi alarmírozó tünetekre kell figyelni:
Amennyiben ezeket a tüneteket tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni! – mondja a szakember, aki kiemeli, hogy sürgősségi ellátást igénylünk akkor is, ha a torkunkat, szájüregünket, nyelvünket érte a csípés, hiszen a szájban vagy légutakban kialakuló duzzanat akár fulladáshoz is vezethet.
Ha a csípés valakinél allergiás reakciót váltott ki, feltétlenül keressen fel rovarméreg allergia kezelésében jártas allergológust, aki tisztázni fogja, hogy mi okozta a tüneteket. Azokat, akiknek méh-vagy darázsallergiája van, és fennáll az anafilaxia kockázata, öninjekciózásra alkalmas adrenalinnal látjuk el, amit mindig maguknál kell tartaniuk. Ilyenkor az érintett személy edukációja mellett a hozzátartozókat, gondozókat (óvoda-és iskolapedagógusok) is meg kell tanítani arra, hogy hogyan és milyen helyzetben szükséges az injekciót használni. Ezeknél a pácienseknél jöhet szóba azzal a rovarméreggel végzett immunterápia, amely kiváltotta a súlyos reakciót, és így hatékonyan csökkenthető a következő szisztémás reakció esélye – ismerteti dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont szakembere.
Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.