A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) szervezet 1998-ban rendezte meg először az Asztma Világnapot. A világnap azóta is minden évben, május első keddjén az asztma kezelését, tüneteit és a betegség jobb megismerését állítja fókuszba. Ebből az alkalomból dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével olyan tényezőkre hívjuk fel a figyelmet, melyek jól beállított kezelés mellett is befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Fontos ezekre is odafigyelni, hogy megelőzzük a roham kialakulását.
Az asztmában szenvedők gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról – magyarázza . A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre, de a nyári hónapokban is súlyosbodhat az asztma. Ilyenkor megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket. Emellett egy-egy hosszabb, pár napos esőzés sem ritka, az ezzel járó fülledtség, párás levegő pedig szintén légzési panaszokat okozhat. Nyári kánikula idején pedig a talajközeli ózon magas koncentrációja hat károsan a légzőrendszerre, ami súlyosbíthatja a pollenallergiások és asztmások tüneteit.
Az American Journal of Clinical Nutrition korábbi számában közölt kutatás szerint az antioxidánsokban gazdag étrend – melynek kiváló forrásai a spenót, brokkoli, eper és paradicsom – javíthat az asztmás tüneteken. A vizsgálatban azoknál a résztvevőknél figyeltek meg jelentős javulást, akik naponta öt alkalommal fogyasztottak zöldséget és két alkalommal gyümölcsöket. A dél-karolinai Allergic Disease and Asthma Center orvosa, dr. Neil Kao pedig gyulladáscsökkentő étrendet javasol asztmás betegeinek. A mediterrán diéta alapjait követő étrend zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztásán alapul. Az ajánlással kapcsolatban dr. Potecz Györgyi arra figyelmeztet, hogy a paradicsom, eper sok allergiásnál keresztallergén, ami fokozza a tüneteket, ezért ennek figyelembevételével csak az fogyassza, akinek nincs ilyen keresztallergiája!
A rendszeres testmozgás még akkor is javasolt, ha valakinél fizikai terhelésre rosszabbodnak az asztmás tünetek. Dr. Potecz Györgyi szerint ilyenkor nem a mozgás feladása a megoldás, hanem a kezelést kell úgy átalakítani, hogy mellette tünetmentesen lehessen sportolni. A mozgás megkezdése előtt tehát először mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat! Megfelelő kezelés mellett, a mozgást a Thorax folyóiratban korábban megjelent vizsgálat szerint sem érdemes feladni. 12 hét rendszeres, mérsékelt testmozgást követően a résztvevők állapota sokat javult, kezdetben a mozgás során erősödő tüneteik intenzitása egyre csökkent. Ráadásként pedig testsúlyuk is csökkent, ami azért is előnyös, mivel az elhízás is ront az asztmás betegek állapotán.
Kutatások igazolják, hogy stressz hatására az asztmás tünetek rosszabbodnak, megnő a rohamok előfordulása, illetve több gyógyszer szedésére lehet szükség. Az asztmás betegeknek a stresszcsökkentő technikák elsajátítása ezért nagyon fontos, ezek során megtanulják az izmaikat tudatosan ellazítani, ezáltal képesek stresszes helyzetben is megelőzni a roham kialakulását.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekA doktornő pontosan kezdte a rendelést, nem voltam megvárakoztatva. A konzultáció folyamán a doktornő alaposan még egyszer megkérdezte amit fontosnak érzett, mindent teljes körűen, érthetően elmondott, a leendő gyógyszereimből volt nála készleten, ezek használatát alaposan áttanulmányoztuk együtt, illetve tájékoztatott minden fontos tudnivalóról a kezelés kapcsán. A fentiek mellett a doktornő kedves, udvarias, képes nagyon kellemes légkört teremteni a rendelőjében, ami a pácienst megnyugtatja.
A méh- és darázscsípések után jelentkező nagy kiterjedésű, hevesen viszkető duzzanatok miatt sokan hiszik azt, hogy allergiásak a hártyásszárnyúak csípésére. Valójában azonban csak nagyon keveseknek van rovarméreg allergiája. Dr. Mezei Györgyit, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén kell allergológiai kivizsgálást kérnünk.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.