Az édesanyák gyakori panasza, hogy a bölcsőde, vagy óvoda kezdéssel szinte egy időben a gyermek náthás, köhög és ez az állapot tartósan, akár hónapokig is tart. A nátha szövődményeként aztán megjelennek a súlyosabb alsó- és felső légúti fertőzések is. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb; nem kérdés tehát, hogy a gyermek immunrendszerét jobb időben felkészíteni a rá váró megpróbáltatásokra.
A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut.
A fentiek miatt szerencsés, ha a kicsinek már eleve megtanítjuk, hogy tüsszentésnél-köhögésnél használjon zsebkendőt, ne csak a kezével akadályozza meg a bacik terjedését. Az is fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük, tud-e helyesen kezet mosni: alaposan átdörzsölve, szappannal, a végén leöblítve – tanácsolja dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A tapasztalatok szerint ezt a gyerekek szeretik elnagyolni, pedig ezzel az egyszerű művelettel is sokat tehetnénk azért, hogy a kórokozók terjedését akadályozzuk.
Az immunrendszer éréséhez fontos, hogy a kicsi minden évszakban, naponta töltsön el bizonyos időt a szabadban, mozgással. Hűvösebb időben se zárkózzunk a négy fal közé, gesztenyét, levelet szedni, szánkózni, vagy csak havat lapátolni a kicsiknek is érdekes program lehet. Óvoda-bölcsőde választásnál kérdezzünk rá az altatási szokásokra. Sok intézményben megoldják, hogy hűvösebb időben, akár dupla matraccal, hálózsákban is kint altatnak, ezzel is csökkentve az összezsúfolt csoportszobában könnyebben terjedő fertőzések kockázatát.
Habár a legtöbb idénygyümölcsből inkább nyáron érdemes feltölteni a vitamin raktárakat, azért ősszel sem kell lemondanunk egy friss gyümölcssalátáról. Körtéből, szőlőből, szilvából a gyerekek is szívesen falatoznak, még érdekesebb, ha közösen készítjük el a csemegét. A probiotikumok is fontos szerepet játszanak a légúti betegségek megelőzésében és kezelésében. Nyár végén, még a közösségbe kerülés előtt javasolt egy immunrendszer-erősítő probiotikum kúrával is kiegészíteni a felkészülést. Érdemes emellett a gyermekovossal is egyeztetni, ő mit ajánl, mi az, amit még bevethetünk a fertőzések megelőzésének érdekében.
Stresszes időszakban felnőttként is könnyebben megbetegszünk. Az új közösségbe való beszokás bizony sok izgalommal is jár, így különösen fontos, hogy a gyermek számára lehetőséget biztosítsunk az új helyzet feldolgozására. Segítsük őt türelemmel, munka mellett is alakítsuk ki úgy az időbeosztásunkat, hogy a délutáni, esti órákban közös játékot szervezünk. Hagyjunk időt a pihenésre is, hogy a gyermek legalább 10-11 órát alhasson. Elegendő alvás hiányában a gyermekek a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhatnak.
A fertőzések száma tehát csökkenthető, de teljesen nem lehet elkerülni. A téli időszakra vonatkozóan, évi 4-5 hurutos betegség teljesen átlagosnak mondható. Habár a betegségek kezelése sokszor jelentős időt és energiát emészt fel, mégse akarjuk inkább azt, hogy a gyerek soha ne legyen beteg – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit. Ez egy fontos folyamat ugyanis, az egyes betegségeket leküzdve érik az immunrendszere, készül az életre. Ami inkább lényeges, hogy kerüljük az antibiotikum szedést, mivel a fertőzések 85%-a gyermekkorban vírusos eredetű, amire az antibiotikum nem is hat. A fennmaradó 15% azonban olyan betegség, amelyeknél valóban nem lehet megkerülni az antibiotikumot, mert annak súlyos szövődményei lehetnek. Például középfülgyulladásból agyhártya-gyulladás lehet, tüszős mandulagyulladásból szívbelhártya gyulladás, hólyaghurutból vesemedence gyulladás.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.