Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A tartósan penészes lakókörnyezet rossz közérzetet okoz, allergiás panaszokat válthat ki, és meglévő légúti panaszainkat is súlyosbíthatja. A penészes otthon („Valami kiütésféle látszik a házamon” – Mózes 3. könyve, 14. fejezet) és ruházat veszélyeiről már a Bibliában is olvashatunk részletes leírásokat. Mózes III. könyvében arra vonatkozó tanács is szerepel, hogy a penészes falakról le kell verni a vakolatot, és újat kell készíteni helyette; a ruhákat pedig el kell égetni.
A tél közeledtével egyre nagyobb kihívást jelenthetnek az asztmások számára is a különféle beltéri allergének, így a penész jelenléte is. Mint dr. Mezei Györgyi mondja, az asztmás betegek tünetei és súlyossága egyénenként eltérő lehet. A páciensek többségénél gyulladáscsökkentő, valamint hörgőtágító készítményekkel jól kontrollálható a betegség és az érintettek rövidebb-hosszabb ideig tartó tünetmentesség mellett élhetik életüket. Kisebb hányaduknál azonban súlyosabb, akár kórházi kezelést is igénylő állapotok alakulnak ki. A tünetek megjelenési formájával és intenzitásával kapcsolatos különbségek igen összetettek, és nem is teljesen tisztázottak, de néhány összefüggés már látható a szakemberek számára is. Az asztmás betegek kétharmada ún. atópiás alkat, vagyis kifejezetten hajlamos a különféle allergiás reakciók bekövetkeztére, ami döntően bőrtünetekben, vagy súlyos allergiás nátha tüneteiben, így pl. erős orrdugulásban mutatkozik meg. Ez fokozottan igaz azokra a betegekre, akik súlyos asztmában szenvednek. Klinikai vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a penészgomba-szenzibilizáció aránya az asztmás betegeknél 5-20 százalék, ami miatt a korábban jól beállított kezelés mellett is erősödnek a tünetek.
A penész mikroszkopikus méretű kül- és beltéri gombák csoportját jelenti, amelyek élelmiszereinkben és otthonainkban egyaránt előfordulnak. Ezek az apró élőlények spórákkal szaporodnak, levegőben terjednek, nyirkos, tápanyagdús felületre kerülve pedig gyorsan növekedésnek indulnak. Szerencsére nem mindegyik penészgombának van káros egészségügyi hatása. Az egész évben fennálló allergiás panaszok főként az Alternaria, az Aspergillus, a Cladosporium és a Penicillium gombanemzetség számlájára írhatók. A panaszok hasonlóak az egyéb felső légúti allergiák által kiváltott tünetekhez: allergiás nátha, kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, tüsszögés jelzi, hogy az immunrendszer betolakodóként tekint a penészgombák spóráira.
–A levegőben szálló penészspórák kis méretük miatt könnyen belélegezhetők, sőt az alsó légutakba is gond nélkül eljuthatnak, ahol irritációt, gyulladást váltanak ki, és asztmás rohamot (mellkasi szorító érzést, sípoló légzést, zihálást, légszomjat) provokálhatnak. A penészspórák egyértelmű kockázati tényezőt jelentenek az asztma kialakulásában, továbbá a már diagnosztizált asztmás állapot rosszabbodásában. Az asztmában szenvedők beszámolója szerint a penészes lakókörnyezet súlyosbítja panaszaikat, és minél nagyobb fokú otthonuk penészszennyezettsége, tüneteik annál súlyosabbnak bizonyulnak. Az asztmásoknál különösen az Alternaria alternata penészgomba levegőben szálló spórái okozhatnak súlyos, fenyegető rohamot, ami sajnos kórházban is végződhet – magyarázza dr. Mezei Györgyi. Az Aspergillussal szembeni allergia elsősorban a krónikus tüdőbetegeket és a legyengült immunrendszerű embereket érintheti súlyosabban. Náluk intenzív gyulladásos reakciót, és súlyos fertőzéseket okozhat az aszpergillózis – ismerteti dr. Mezei Györgyi, aki azonban kiemeli, hogy ezek a súlyos formák különleges és ritka eseteit jelentik a penészgomba-allergiának. A légúti allergiában szenvedők számára viszont rossz hír, hogy az Aspergillus penészgombák szoros szimbiózisban élnek a háziporatkával, ezért a gombák spóráinak belélegzése a házipor allergén hatását is fokozza.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy tüneteinket beltéri allergén okozhatja, akkor keressünk fel allergológus szakembert, aki a kórelőzmények ismeretében allergiateszt elvégzését javasolhatja. Ha igazolódik a penészgombára való allergia, akkor antiallergén készítményekkel látnak el bennünket. Penészgomba-allergia esetén azonban nem támaszkodhatunk kizárólag a célzott gyógyszeres terápiára. A tünetmentesség és a további szövődmények elkerülése érdekében a penészesedés okait is ki kell nyomozni, és a penészgócokat fel kell számolni. Ez kitartó és következetes munkát igényelhet, ami szakemberek bevonását is szükségessé teheti, de egészségünk érdekében mindenképpen indokolt.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.