A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Van, hogy mire orvoshoz jutunk, a kiütéseknek már nyoma sincs, ám sok esetben, egy későbbi időpontban a tünetek visszatérnek. A kiütések gyakori kiváltó okait dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével vesszük sorra.
A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől. Ilyenkor rendszerint más tünetek is mutatkoznak.
Kanyaró
Kanyaró – amit manapság a védőoltásoknak köszönhetően sokkal ritkábban látunk – esetén a kiütéseket náthás tünetek előzik meg.
A skarlát a nyelv jellegzetes vörös elszíneződéséről különböztethető meg.
A bárányhimlő a legtöbb esetben ugyan csak enyhe rossz közérzetet okoz, ám a kiütések itt annyira jellegzetesek, hogy könnyen be tudjuk azonosítani, ha ezzel van dolgunk.
A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegség a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis). Ha a gyermeken apró vörös vagy lilás színezetű, pontszerű kiütéseket látunk foltokba rendeződve, melyek nyomásra nem halványodnak el, akkor azonnali orvosi kezelésre van szüksége.
„Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet. Egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet. Ha a színe világosabb lesz, akkor is érdemes a továbbiakban megfigyelni, időnként ellenőrizni, látunk-e változást.”
Az erythema infectiosum, ötödik betegség vagy ismertebb nevein pillangóvírus, lepkehimlő általában óvodás, kisiskolás korú gyerekeket érint. A lázzal járó betegség nevét jellegzetes tünetéről, az arcon pillangó alakú folt formában megjelenő piros kiütésekről kapta. A fájdalommal is járó bőrtünetek fertőzőek, ám néhány nap alatt kezelés nélkül is gyógyulnak.
A kéz-láb-száj betegséget is vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő, gyorsan terjed, mivel nagyon fertőző. Enyhe hőemelkedést, lázat követően, a rossz közérzet mellett gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is. Mivel a betegség fertőző, a gyermek a gyógyulás ideje alatt – 7-10 nap – nem mehet közösségbe.
A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és maga lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek. A magas láz és a kiütések általában 3-5 nap alatt elmúlnak.
Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori bőrtünet az ekcéma. A vörös foltokban jelentkező kiütések erős bőrszárazsággal és viszketéssel járnak, mely sok esetben az éjszakai alvást is megnehezíti. A bőrviszketés okai közül az ekcéma már pár hónapos korban is jelentkezhet: a táplálékallergia mellett tusfürdő, mosószer, öblítő is kiválthatja a tüneteket. Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálásra, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet. Emellett lényeges lehet a kiváltó ok felderítése, csecsemőknél, még a hozzátáplálás időszakát megelőzően.
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet. A tinea gombaellenes krémekkel kezelhető, de a fertőzés tovább terjedését megelőzendő, az érintett gyermek nem mehet közösségbe.
Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen. A melegkiütés 2-3 napon belül egyéb kezelés nélkül is meggyógyul.
Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul. Mivel fertőző, a gyermek ez idő alatt közösségbe nem mehet.
Az ekcéma mellett a másik gyakori bőrtünet a csalánkiütés gyerekeknél. A kiváltó ok keresését nehezíti, hogy a tünetek gyakran megszűnnek, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Sok esetben nem is térnek vissza, előfordul azonban, hogy a csalánkiütés krónikussá válik. Ilyenkor az időszakos tünetmentességet követően újra megjelennek az erősen viszkető, csoportokban kialakuló kiütések - elsősorban mellkas, has, hát területén vagy a végtagokon.
"A csalánkiütést gyermekkorban leggyakrabban vírusok okozzák, de többek közt ételek, pollenek és kozmetikumok is előidézhetik, okainak felderítése ezért néha komplex kivizsgálást igényel. A kezelésben lényeges a beteg alapos kikérdezése, az allergiás háttér felderítésében pedig a korszerű multiplex allergiatesztek is segítséget nyújtanak."
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
A rózsahámlás kiütései általában torokfájás, láz után jelentkezik. Ezért előfordul, hogy nem is gondolnak arra, hogy a két betegség közt kapcsolat lehet, mivel első tüneteit inkább légúti betegséghez kötik. A rózsahámlás inkább nagyobb, 10 év feletti gyerekeket érint. Piros, ovális alakú, viszkető kiütésekkel jár, melyek először a mellkason és a háton jelentkeznek, majd a végtagokon is. Gyakran összekeverik a rózsahimlővel, pedig két külön betegségről van szó. A rózsahámlás kialakulásának pontos okai nem ismertek, a tünetei néhány hét alatt rendszerint maguktól elmúlnak.
A molluscum contagiosum, uszodaszemölcs néven is ismert vírusos bőrfertőzés. Érintkezéssel terjed, de a közös medence- vagy törölközőhasználat során is terjedhet a kórokozó. A kezdetben pattanásra emlékeztető kiütések kerek gyöngyszerű, 2-5mm nagyságú csomókká nőnek, melyek viszkethetnek. A gyógyulás hosszabb időt vehet igénybe, hónapokig is eltarthat a makacs, kiújulásra hajlamos fertőzés bőrgyógyászati kezelése.
Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek - a milia. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik. A megelőzés érdekében az arcbőrön a későbbiekben kerülni kell a pórusokat elzáró zsíros krémek, olajok használatát.
Újszülötteken, a 2–4. nap között – egyes esetekben más a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik az erythema toxicum. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. Az újszülött általános állapotát a bőrkiütés nem befolyásolja, kezelést nem igényel.
A csecsemőkori akne tünetei, az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát. Fontos, hogy ne használjunk semmilyen pattanások kezelésére való krémet a csecsemő bőrén!
Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk. A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. A gyógyulást és a kiújulást segíthetjük a megfelelő gyógyászati krémek használatával.
Fertőzések, gyógyszerek és betegségek is okozhatják az erythema multiforme nevű kórkép tüneteinek megjelenését. A kiütések a végtagokon jelennek meg, majd testszerte terjednek. Nem viszketnek, de a hólyagosak lehetnek. Nem fertőz, rendszerint néhány hét alatt magától gyógyul.
A keratosis pilaris, csirkebőr vagy grízes bőr néven is ismert jelenség. Elsősorban a felkar és a comb hátsó felszínén jelennek meg az apró fehér, pattanásra hasonlító dudorok, kiütések foltokban. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel. Időnként társul egyéb krónikus betegségekhez, például asztmához vagy ekcémához.
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon elégedett vagyok a Dokor Úr mindent kielégítő tájékoztatásával és az orvostudományban járatlan ember számára is érthető kommunikációjával, alaposságával. Köszönjük.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.