A lisztérzékenység, vagy cöliákia gyanúja általában különböző gyomor-és bélrendszeri panaszok jelentkezésekor merül fel. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő hasmenés, hasfájás és puffadás, hanem a különböző bőrtünetek jelzik. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa most ezekre hívja fel a figyelmet.
A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben lévő sikér, másnéven glutén egyik csoportja, a gliadin vált ki. A cöliákiás beteg szervezetében a glutén tartalmú étel fogyasztásának hatására olyan immunválasz jön létre, mely idővel a vékonybélben, a tápanyagok felszívódásáért felelős bélbolyhok sorvadásához vezet. A kezdeti gyomor-és bélrendszeri tünetek mellett a rossz felszívódás miatt az érintetteknél idővel fogyás és krónikus vashiányos vérszegénység is kialakulhat. Azonban a lisztérzékenység nem mindenkinél jelentkezik ilyen jellegzetes tünetekkel.
Gyakori, hogy a páciensnél egyszerre több autoimmun betegség is jelen van – mondja dr. Garaczi Edina. A cöliákiához bizonyos bőrbetegségek is társulhatnak, így amennyiben ezek tüneteit tapasztalom a betegnél, javasolni szoktam további kivizsgálást is, cöliákia irányába.
Diffúz hajhullásról beszélünk, ha a hajhullás egyenletes eloszlású; ez a folyamat intenzívebb ősszel és tavasszal, ilyenkor több hajszálat találunk a fésűben, vagy hajmosás után. Az alopecia areata esetén azonban jól körülírt foltban vagy foltokban hullik a haj. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata egy immun-mediált betegség, melynek hátterében feltételezik, hogy a hajhagymák (szőrtüszők) sejtjeit az immunrendszer egy úgynevezett sejtes védekezés folytán károsítja/pusztítja. Kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, megjelenése egyes esetekben további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár, így glutén érzékenységgel is társulhat.
A vitiligo, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás során a bőr foltokban veszíti el természetes színét. A folyamatot a melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy a pigment termelésük leáll, és a bőrön egyre növekvő kiterjedésű éles határú fehér foltok jelennek meg. A betegség első jelei rendszerint az arcon vagy a kézfejeken jelentkeznek. Egyes álláspontok szerint a festékhiány autoimmun folyamatok eredményeként jelenik meg a bőrön, vagyis az immunrendszer maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal az is, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik; a betegeknél például cöliákia is fennállhat. A vitiligo diagnózisa esetén ezért mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.
A betegségre elsősorban a könyök, térdek és a fenék területén csoportosan megjelenő, viszkető, apró hólyagos kiütések hívják fel a figyelmet. Kezdetben hosszabb tünetmentes időszakokat követően a betegség hullámokban kiújulhat. Az érintetteknél a bőrtünetek mellett sokszor klinikailag tünetmentesen zajlik a cöliákiára jellegzetes bélboholy- gyulladás, a glutén érzékenységre a szűrővizsgálat derít fényt. A DHD betegség kezelésében ezért a gyógyszeres terápia mellett mindig szükséges a gluténmentes étrend betartása is.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
allergiás bőrtünetek kezelése
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon meg vagyok elégedve Garaczi Doktornővel, aki érthetően felvilágosított a bőrproblémámmal kapcsolatban. Bármikor bizalommal fordulok hozzá. Köszönöm neki a segítséget.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.