A lisztérzékenység, vagy cöliákia gyanúja általában különböző gyomor-és bélrendszeri panaszok jelentkezésekor merül fel. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő hasmenés, hasfájás és puffadás, hanem a különböző bőrtünetek jelzik. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa most ezekre hívja fel a figyelmet.
A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben lévő sikér, másnéven glutén egyik csoportja, a gliadin vált ki. A cöliákiás beteg szervezetében a glutén tartalmú étel fogyasztásának hatására olyan immunválasz jön létre, mely idővel a vékonybélben, a tápanyagok felszívódásáért felelős bélbolyhok sorvadásához vezet. A kezdeti gyomor-és bélrendszeri tünetek mellett a rossz felszívódás miatt az érintetteknél idővel fogyás és krónikus vashiányos vérszegénység is kialakulhat. Azonban a lisztérzékenység nem mindenkinél jelentkezik ilyen jellegzetes tünetekkel.
Gyakori, hogy a páciensnél egyszerre több autoimmun betegség is jelen van – mondja dr. Garaczi Edina. A cöliákiához bizonyos bőrbetegségek is társulhatnak, így amennyiben ezek tüneteit tapasztalom a betegnél, javasolni szoktam további kivizsgálást is, cöliákia irányába.
Diffúz hajhullásról beszélünk, ha a hajhullás egyenletes eloszlású; ez a folyamat intenzívebb ősszel és tavasszal, ilyenkor több hajszálat találunk a fésűben, vagy hajmosás után. Az alopecia areata esetén azonban jól körülírt foltban vagy foltokban hullik a haj. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata egy immun-mediált betegség, melynek hátterében feltételezik, hogy a hajhagymák (szőrtüszők) sejtjeit az immunrendszer egy úgynevezett sejtes védekezés folytán károsítja/pusztítja. Kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, megjelenése egyes esetekben további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár, így glutén érzékenységgel is társulhat.
A vitiligo, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás során a bőr foltokban veszíti el természetes színét. A folyamatot a melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy a pigment termelésük leáll, és a bőrön egyre növekvő kiterjedésű éles határú fehér foltok jelennek meg. A betegség első jelei rendszerint az arcon vagy a kézfejeken jelentkeznek. Egyes álláspontok szerint a festékhiány autoimmun folyamatok eredményeként jelenik meg a bőrön, vagyis az immunrendszer maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal az is, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik; a betegeknél például cöliákia is fennállhat. A vitiligo diagnózisa esetén ezért mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.
A betegségre elsősorban a könyök, térdek és a fenék területén csoportosan megjelenő, viszkető, apró hólyagos kiütések hívják fel a figyelmet. Kezdetben hosszabb tünetmentes időszakokat követően a betegség hullámokban kiújulhat. Az érintetteknél a bőrtünetek mellett sokszor klinikailag tünetmentesen zajlik a cöliákiára jellegzetes bélboholy- gyulladás, a glutén érzékenységre a szűrővizsgálat derít fényt. A DHD betegség kezelésében ezért a gyógyszeres terápia mellett mindig szükséges a gluténmentes étrend betartása is.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
allergiás bőrtünetek kezelése
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekTeljes mértékben elégedett voltam. A doktornő maximálisan figyelt rám, minden megtett, hogy segítsen. Teljeskörű tájékoztatást kaptam, mind az állapotomról, mind a gyógyulás felé vezető útról. Nagyon ritka az ilyen orvos. Örömmel fogok vissza térni a kontrollra.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.