A közösségbe került kisgyermekeknél gyakori az ősztől-tavaszig tartó náthaszezon, az ismétlődő légúti betegségek. Ilyenkor rendszerint az egész család, a kisebb testvérek is átesnek a fertőzéseken. Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosának tapasztalatai szerint az ismétlődő betegségek miatt a tünetek sokszor összemosódnak az esetleg meglévő egyéb betegségekkel, így gyakran nem fedezik fel például az elhúzódó hurutos tünetek hátterében álló refluxot.
Hurutos tünetek esetén a gyermek kezelőorvosa általában orrszívást, csecsemőkorban is használható váladékoldást javasol – mondja dr. Hidvégi Edit. Az anyukák ezután gondosan ápolják kisbabájukat, ennek ellenére egy részüknél a hurutos tünetek fennmaradnak. Az elhúzódó panaszok miatt a gyermekorvos előbb, vagy utóbb antibiotikumot is felír, de a szörtyögés csak nem szűnik.
A kis csecsemőknél előfordulhat, hogy az elfogyasztott táplálék a gyomorból visszajut a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Az első hónapokban ez szinte természetes dolog, a bukások gyakorisága a gyomor záróizmának megerősödésével, nagyjából a gyermek fél-egy éves korára fokozatosan csökken. Problémát az okoz, ha akkor is visszacsorog a gyomrából a táplálék, amikor lefektetjük a kicsit. Ilyenkor hallhatunk a garatban meggyűlő váladék miatt szörtyögő hangot és ez okozza azt az érzetet, hogy a csecsemő hurutos.
A reflux jelenség csecsemőkorban szinte természetes, de súlyos formája esetén a gyermek nyugtalan lesz, súlyfejlődése lelassul, hurutos tünetek, sípoló légzés, köhögés, sőt akár visszatérő tüdőgyulladás, középfülgyulladás is lehetséges. A felsorolt tünetek, betegségek jelentkezése esetén javasolt tehát a refluxra is gondolni! Ebben az esetben nem az orrszívás és váladékoldás a megoldás, hanem a tápszer sűrítése, illetve anyatejes táplálás mellett olyan anyag adása, ami a reflux ellen hat. A csecsemő hat hónapos korára az esetek jelentős részében a reflux, és vele együtt a hurutos tünetek is megszűnnek.
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység)
Vélemények dr. Hidvégi Edit PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
magyar, angol és német nyelvű ellátás / consultation in English and German available
Rendelési információ:
Csütörtök: csak távkonzultáció
Péntek: személyes vizit az Ostrom utcai rendelőben (a Széll Kálmán térnél)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.