A stressz és a szorongás jelentős hatással lehet az ember gyomor és bélrendszerének egészségére. Honnan ismerhetjük fel, hogy a stressz okozza a hasmenést, és mikor állhat valamilyen betegség a háttérben? Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy mikor forduljunk orvoshoz.
A hasmenés laza, vizes székletet jelent. Azon túl, hogy a beteg gyakran látogatja a mellékhelyiséget, egyéb panaszai – hasfájás, görcsök - is jelentkezhetnek. A hasmenés lehet akut, mely 1-2 napig tart. Ilyen esetben a tünetek diéta és folyadékpótlás mellett rendszerint orvosi kezelés nélkül is megszűnnek. A krónikus hasmenés ezzel szemben 4 vagy több héten át is tarthat. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni, hogy meghatározzuk a kiváltó okot. A hasmenés ugyanis csak egy mögöttes probléma tünete, nem pedig önmagában betegség.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A stresszre adott reakció az egész szervezetben különböző folyamatokat indít el. Hatására megemelkedik például a pulzus és a vérnyomás, de az agy stresszjeleket küld a gyomor- és bélrendszer területére is. Ezt a gyomrunkban is érezzük, ismerős lehet egy fontos találkozó vagy vizsgadrukk idejéről. A stresszhormonok hatására emellett felgyorsul a vastagbél mozgása, ennek eredménye a hasmenés.
Ha a hasmenést a stressz okozza, akkor rendszerint egyéb stressz-tünet is jelentkezik a betegnél. Ilyen például a fejfájás, izomfeszültség, nyugtalanság, ingerlékenység, túlterheltség érzés, lehangoltság, alvási problémák és a nemi vágy csökkenése. Amennyiben ezek közül egy vagy több is előfordul a hasmenés mellett, akkor kiváltó okként gondolni kell a stressz lehetőségére is! Jellemző, hogy a stressz okozta hasmenés általában megszűnik, miután a stresszes esemény elmúlt.
A krónikus hasmenés kivizsgálását nem szabad elhanyagolni, mert a beteg életminőségét negatívan befolyásolja, és komoly betegségeket is jelezhet. A gyakori hasmenés miatt a beteg egyre többet stresszel, ha el kell mennie otthonról, így az alapbetegség és a fokozott stressz miatt még inkább romlik az állapota.
A krónikus hasmenés kivizsgálása során alaposan kikérdezzük a beteget. A tünetei és elmondása alapján határozzuk meg a további kivizsgálás irányát – magyarázza dr. Németh Alíz. Kiváltó ok lehet például ételintolerancia, gluténérzékenység, felszívódási zavar, irritábilis bél szindróma (IBS), gyulladásos bélbetegség (IBD) pajzsmirigy túlműködés és bélrendszeri daganat is.
Ha a kivizsgálás során nem lehet kimutatni olyan rendellenességet, elváltozást, amely a gyakori hasmenést okozhatja, és egyéb stressz-tünet is jelentkezik a betegnél, akkor az orvos életmódváltást, pszichológus bevonását is javasolhatja a kezelésbe a stressz és a szorongás kezelésére.
Rendelés típusa:
További véleményekKedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.