A hasfájás az egyik leggyakoribb panasz, amivel gyermekorvoshoz fordulunk. A hasfájás okai gyerekeknél sokfélék lehetnek, attól is függően, hogy akut vagy krónikus panaszokról van szó. A leggyakoribb kiváltó tényezőket dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.
Akut hasfájásnak nevezzük a hirtelen jelentkező panaszokat, krónikusnak pedig, ha már hosszabb ideje fáj a gyermek hasa. Ilyenkor a fájdalom hullámzó lehet, egy időre elmúlhatnak, majd visszatérhetnek a tünetek és azok erőssége is változhat.
Krónikus hasfájásnak nevezzük, ha a panasz három hónapnál tovább fennáll. Természetesen nem szabad eddig várni a kivizsgálással, ha a mindennapokat megnehezítő, gyakori és erős panaszról van szó. Az orvos felkeresését akkor sem szabad halogatni, ha egyéb tünetek – például hasmenés, hányás, véres széklet, éjszakai ébredések, bőrtünetek, kiütések, a súlygyarapodás leállása, fogyás is jelentkezik.
Akut hasfájás esetén érdemes néhány órát otthon várni, addig nagyobbaknak fájdalomcsillapítót, közelgő menstruáció esetén görcsoldót is adhatunk. Eközben érdemes átgondolni, volt-e mostanában széklete a gyermeknek (gyakran ennek elmaradása áll a háttérben), mit evett, van-e másnak is hasonló panasza a családban, óvodában, iskolában, érte-e a hasfájást megelőzően valamilyen akár fizikai, akár pszichés trauma? Vírusfertőzésre utal, ha a hasfájás mellett láz és hasmenés, esetleg hányás is jelentkezik.
Elhúzódó vagy súlyosbodó panaszok, újabb tünetek – például hányás, véres széklet - megjelenése esetén mindenképp forduljunk orvoshoz! A krónikus hasfájás kivizsgálásához érdemes tüneti naplót vezetni és ebben feljegyezni a hasfájás jelentkezésének idejét, feltételezett okát és gyakoriságát.
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon elégedett vagyok a Dokor Úr mindent kielégítő tájékoztatásával és az orvostudományban járatlan ember számára is érthető kommunikációjával, alaposságával. Köszönjük.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.