A hasfájás az egyik leggyakoribb panasz, amivel gyermekorvoshoz fordulunk. A hasfájás okai gyerekeknél sokfélék lehetnek, attól is függően, hogy akut vagy krónikus panaszokról van szó. A leggyakoribb kiváltó tényezőket dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.
Akut hasfájásnak nevezzük a hirtelen jelentkező panaszokat, krónikusnak pedig, ha már hosszabb ideje fáj a gyermek hasa. Ilyenkor a fájdalom hullámzó lehet, egy időre elmúlhatnak, majd visszatérhetnek a tünetek és azok erőssége is változhat.
Krónikus hasfájásnak nevezzük, ha a panasz három hónapnál tovább fennáll. Természetesen nem szabad eddig várni a kivizsgálással, ha a mindennapokat megnehezítő, gyakori és erős panaszról van szó. Az orvos felkeresését akkor sem szabad halogatni, ha egyéb tünetek – például hasmenés, hányás, véres széklet, éjszakai ébredések, bőrtünetek, kiütések, a súlygyarapodás leállása, fogyás is jelentkezik.
Akut hasfájás esetén érdemes néhány órát otthon várni, addig nagyobbaknak fájdalomcsillapítót, közelgő menstruáció esetén görcsoldót is adhatunk. Eközben érdemes átgondolni, volt-e mostanában széklete a gyermeknek (gyakran ennek elmaradása áll a háttérben), mit evett, van-e másnak is hasonló panasza a családban, óvodában, iskolában, érte-e a hasfájást megelőzően valamilyen akár fizikai, akár pszichés trauma? Vírusfertőzésre utal, ha a hasfájás mellett láz és hasmenés, esetleg hányás is jelentkezik.
Elhúzódó vagy súlyosbodó panaszok, újabb tünetek – például hányás, véres széklet - megjelenése esetén mindenképp forduljunk orvoshoz! A krónikus hasfájás kivizsgálásához érdemes tüneti naplót vezetni és ebben feljegyezni a hasfájás jelentkezésének idejét, feltételezett okát és gyakoriságát.
Vélemények dr. Balogh Ádámról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktor úr segítőkészsége és kedvessége kimagasló színvonalú. A vizsgálatot a gyorsaság mellett az alaposság és betegközpontú hozzáállás jellemezte.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.