Gluténmentes diéta vagy búzaallergia diéta? Ha a gabonafélék fogyasztása miatt panaszai jelentkeznek, akkor mielőtt bármilyen diétába kezdene, forduljon gasztroenterológushoz. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően derülhet fény arra, hogy a diagnózist követően pontosan milyen és mennyire szigorú diétát kell tartania. A mentes diéták útvesztőjében Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa segít eligazodni.
A glutén fogyasztása két okból okozhat panaszokat. Van, akinél autoimmun gluténérzékenység – lisztérzékenység és cöliákia néven is ismert – és van, akinél nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) áll fenn. Mindkettő gluténmentes diétával kezelhető, de van néhány fontos különbség a két étrend között.
Glutént tartalmaz a búza (tönköly és a durum is), rozs és árpa, ezeket teljes mértékben ki kell hagyni az étkezésből. Aki először szembesül a mentes étkezésre vonatkozó megszorításokkal, megdöbbenve tapasztalja, hogy mennyi mindenben található glutén. A péksütemények és a tészták mellett számtalan készétel – például felvágottak, májkrémek, joghurtok, fagyasztott burgonya - összetevői közt is szerepel, éppen ezért a vásárlás során fontos mindig elolvasni a termékek csomagolásán lévő leírást.
A gluténmentes étkezés mellett is lehet azonban nagyon is változatos étrendet összeállítani. Ehhez csak azt kell ismernünk, hogy melyik alapanyagot mivel helyettesíthetünk és milyen konyhai praktikával tudunk a korábbi ízekhez hasonlót – vagy épp újat és még az is lehet, hogy finomabbat – létrehozni.
A fentiektől eltérő külön kórkép a búzaallergia. Ilyenkor nem autoimmun és nem is felszívódási probléma áll a háttérben, hanem ételallergia. Ha a búzaallergiás búzatartalmú ételt fogyaszt, akkor allergiás tünetei jelentkeznek, melyek az enyhébb gyomor- és bélrendszeri tünetektől kezdve akár az életveszélyesig is terjedhetnek. (A búzaallergia egy bizonyos típusa fizikai terhelésre anafilaxiás sokkot okozhat.)
A glutén-, vagy búzamentes étkezésre való átálláshoz sok türelemre lesz szükségünk. A bevásárlás során is oda kell figyelni az összetevőkre, a bevált konyhai praktikákon is változtatni, az új ízeket elfogadni mind időbe telik. A táplálkozási szakember ebben az időszakban is sokat tud segíteni. Nemcsak a teljesértékű étrendhez szükséges alapanyagok összeállításában, hanem olyan praktikus tanácsokkal – például melyik lisztet használjuk sütéshez, főzéshez, mit adjunk a tésztához, hogy a sütemény finomabb legyen -, amikkel ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebbé tehető.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.