Gluténmentes diéta vagy búzaallergia diéta? Ha a gabonafélék fogyasztása miatt panaszai jelentkeznek, akkor mielőtt bármilyen diétába kezdene, forduljon gasztroenterológushoz. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően derülhet fény arra, hogy a diagnózist követően pontosan milyen és mennyire szigorú diétát kell tartania. A mentes diéták útvesztőjében Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa segít eligazodni.
A glutén fogyasztása két okból okozhat panaszokat. Van, akinél autoimmun gluténérzékenység – lisztérzékenység és cöliákia néven is ismert – és van, akinél nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) áll fenn. Mindkettő gluténmentes diétával kezelhető, de van néhány fontos különbség a két étrend között.
Glutént tartalmaz a búza (tönköly és a durum is), rozs és árpa, ezeket teljes mértékben ki kell hagyni az étkezésből. Aki először szembesül a mentes étkezésre vonatkozó megszorításokkal, megdöbbenve tapasztalja, hogy mennyi mindenben található glutén. A péksütemények és a tészták mellett számtalan készétel – például felvágottak, májkrémek, joghurtok, fagyasztott burgonya - összetevői közt is szerepel, éppen ezért a vásárlás során fontos mindig elolvasni a termékek csomagolásán lévő leírást.
A gluténmentes étkezés mellett is lehet azonban nagyon is változatos étrendet összeállítani. Ehhez csak azt kell ismernünk, hogy melyik alapanyagot mivel helyettesíthetünk és milyen konyhai praktikával tudunk a korábbi ízekhez hasonlót – vagy épp újat és még az is lehet, hogy finomabbat – létrehozni.
A fentiektől eltérő külön kórkép a búzaallergia. Ilyenkor nem autoimmun és nem is felszívódási probléma áll a háttérben, hanem ételallergia. Ha a búzaallergiás búzatartalmú ételt fogyaszt, akkor allergiás tünetei jelentkeznek, melyek az enyhébb gyomor- és bélrendszeri tünetektől kezdve akár az életveszélyesig is terjedhetnek. (A búzaallergia egy bizonyos típusa fizikai terhelésre anafilaxiás sokkot okozhat.)
A glutén-, vagy búzamentes étkezésre való átálláshoz sok türelemre lesz szükségünk. A bevásárlás során is oda kell figyelni az összetevőkre, a bevált konyhai praktikákon is változtatni, az új ízeket elfogadni mind időbe telik. A táplálkozási szakember ebben az időszakban is sokat tud segíteni. Nemcsak a teljesértékű étrendhez szükséges alapanyagok összeállításában, hanem olyan praktikus tanácsokkal – például melyik lisztet használjuk sütéshez, főzéshez, mit adjunk a tésztához, hogy a sütemény finomabb legyen -, amikkel ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebbé tehető.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.