Bizonyos gyógyszereket ősszel és télen biztonsággal szedhetünk, de tavasszal-nyáron napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel fordulunk orvoshoz.
A gyógyszerekhez mellékelt leírásból megtudhatjuk, ha egy készítmény fényérzékenységet okoz. Ilyen esetben az alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt – hívja fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, az Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett foto-toxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel – mondja dr. Garaczi Edina. Emellett fényérzékenységet okozhatnak még a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin).
A fényérzékenység mellett a gyógyszerek foto-allergiát is kiválthatnak. A foto-allergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak - a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van a háttérben, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a foto-allergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.
Gyógyszerek szedése előtt mindig nézzünk utána, hogy az adott készítmény okozhat-e fényérzékenységet – tanácsolja az Allergiaközpont orvosa. Amennyiben igen, az alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroid-tartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Foto-allergiás egyéneknél egyedül a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.
Tudta, hogy régóta fennálló ismeretlen eredetű allergiás panaszait akár az otthonában csendesen megbújó penész is okozhatja? A penészallergia általában nem életveszélyes állapot, ám az életminőségünket jelentősen ronthatja, és kezelés nélkül súlyosabb szövődményekkel is járhat. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász-allergológusa foglalta össze a penészallergiával kapcsolatos tudnivalókat.
Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.