Fókuszban az allergénspecifikus immunterápia

Allergénspecifikus immunterápia hatásmechanizmusa

Dr. Gáspár Krisztián egyetemi adjunktus az allergénspecifikus immunterápia (AIT) rövid történeti áttekintését követően, az allergiás reakciók immunológiájáról beszélt, majd ismertette az AIT során lezajló immunológiai változásokat. Elmondta, hogy az AIT a klinikai tünetek kezelése mellett, milyen fontos preventív szereppel is rendelkezik. Az AIT kedvező hatásai és annak ellenére, hogy a tüneti szerekkel kezelt betegek 80%-a elégedetlen a kezelés hatékonyságával, mégis átlagosan 8 és fél év telik el, mire az érintettek AIT kezelést végző allergológushoz kerülnek. Emiatt is kiemelten fontosnak tartja a betegedukációt, egyrészt az AIT ismertségének növelésében, másrészt a kezelt betegek lemorzsolódásának megelőzésében. Ennek kapcsán beszélt a beteggel történő hatékony kommunikáció főbb kérdéseiről és gyakorlati lépéseiről, az adherencia növelésének lehetőségeiről.

Allergénspecifikus immunterápia indikációi, kontraindikációi

Dr. Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész előadásából az AIT gyakorlati alkalmazásáról szerezhettünk bővebb információt. A terápia eredményességének szempontjából döntő fontosságúnak nevezte a beteg kiválasztását, a klinikai tünetekkel alátámasztott diagnózis meglétét. Elmondta, hogy az AIT ideális megoldás lehet, ha a beteg tünetei mérsékelten súlyosak, számottevő életminőség romlást idéznek elő; a páciens farmakoterápiával elégedetlen, rosszul kontrollált. Előadásában kitért többek közt az AIT alkalmazására asztma, várandósság és poliallergiás beteg, illetve gyermekek esetében. Ismertette, hogy az AIT hatásának mérésére jelenleg milyen három paraméter alkalmazható. Beszélt az AIT kórházi hátteret igénylő szubkután, és „betegbarát formájáról” is, a szublingvális kezelésről. Előadásának zárásaként említést tett az intralymhauticus immunterápiáról (ILIT) is, mely az AIT jövőjét jelentheti, és jelentősen csökkentené a jelenleg 3-5 éves kezelési időt.

Komponens diagnosztika és jelentősége az allergénspecifikus immunterápia indikációjában

Dr. habil. Réthy Lajos PhD gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus elmondta, hogy jelenleg milyen allergiák kezelésére áll rendelkezésre allergénspecifikus immunterápia. Előadásában ismertette a hagyományos és az új diagnosztikai módszereket. Elmondta, hogy a hagyományos tesztek a keresztpozitivitás következtében félrevezetőek lehetnek, emiatt kiemelte a komponens alapú allergiavizsgálat szerepét a kivizsgálás során. A pontos diagnózis a sikeres kezeléshez elengedhetetlen, és ebben kulcsszerepet tölt be a komponensek vizsgálata. Példaként Spanyolországot említette, ahol 50%-ban megváltoztatta az immunterápiával kapcsolatos döntést a komponens alapú allergia vizsgálat. Következtében ugyanis jelentősen emelkedett a sikeres AIT kezelések aránya. Az AIT a keresztallergia kapcsán fellépő orális allergia szindróma tünetei ellen is hatásos, illetve a kialakulását is segít megelőzni a kezelés. Az AIT gyerekeknél is alkalmazható, 5 év felett, ám az életkor mellett a gyermek érettsége is fontos szempont, a kezelés hatékonysága érdekében ugyanis fontos a készítményeket az előírtak szerint alkalmazni. A nemzetközi szervezetek ajánlása szerint minél korábban, az allergia diagnózisát követően célszerű megkezdeni az AIT kezelést. Ennek ellenére átlagosan 7-8 év telik el a betegek életében az AIT előtt, ez idő alatt többségük antihisztaminokat, illetve kortikoszteroidokat használ.

Rovarméreg allergia kezelése allergénspecifikus immunterápiával

Dr. Balogh Ádám MSc PhD csecsemő és gyermekgyógyász előadásából megismertük a rovarméreg allergia tüneteit, az allergiás és a nem allergiás helyi reakció közti különbséget. Elmondta, hogy milyen eltérések mutatkoznak a felnőtteknél és a gyerekeknél jelentkező anafilaxia tüneteiben. Beszélt a csípések megelőzésének hatékony és kevésbé hatékony módjairól. Ismertette a diagnózis lépéseit, az allergia tesztek mellett kitért az anamnézis fontosságára is. Elmondta, hogy rovarméreg allergia esetén a rovarméreg specifikus immunterápia (VIT) az egyetlen terápia, amely megelőzheti a további szisztémás reakciókat. A kezelés méh- és darázsméreg allergia esetén is hatékonyan alkalmazható. Rovarméreg allergia esetén az allergén immunterápia szubkután formája végezhető, a hatóanyag injekció formájában jut a szervezetbe. Ez a kezelés csak kórházi háttérrel rendelkező intézményben végezhető. A kezelés 3-5 évig tart.

Utánkövetés – Immunregiszter

A Szakmai Nap záró előadásában Kólya Beáta informatikai tanácsadó a 2018 őszén indult Immunregisztert mutatta be. Az Immunregiszter célja az AIT kezelésben részesülő páciensek utánkövetése, az orvosi munka támogatása, az immunterápiás folyamat nyomonkövetése és hatékonyságának mérése. Beszélt az Immunregiszter scorek meghatározásának és az utánkövetés módjairól.

Az allergénspecifikus immunterápia

Az AIT nemzetközileg elfogadott, az illetékes hazai szakmai kollégiumok által megerősített előírások szabályozzák. Injekciós és szájon át-nyelv alatt- alkalmazható készítmények léteznek. Rovarméreg allergia esetében csak injekciós terápiára van lehetőség. Az úgynevezett szublingvális ( „nyelv alatt” alkalmazható) kezelés lényege, hogy a beteg a meghatározott allergén mennyiséget cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá juttatja, ahonnan az felszívódik. A procedúra a páciens otthonában elvégezhető. A kezelés minimum 3 év. Pollenallergiák esetében többnyire szezon előtti és szezon alatti kezelést alkalmazunk, háziporatka, kutya-, macskaszőr allergia esetében a terápia folyamatos, egész évben tart.

Az allergénspecifikus immunterápia segítségével az allergiás beteg immunrendszere megtanulja elviselni a betegségét kiváltó allergén jelenlétét, valamint az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy újabb dolgokra allergiássá váljon, és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.