Nagyon gyakori félreértés, melyre sok esetben csak a feleslegesen elvégzett vizsgálatok után derül fény. A cöliákia, lisztérzékenység vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség nem ételallergia, ezért allergia teszttel nem mutatható ki. Arról, hogy mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy a glutén fogyasztása okozza a panaszainkat.
Sokat hallani mostanában a glutén fogyasztásával összefüggő panaszokról.
A tünetek egészen széles skálán mozognak, a gyomor- és bélrendszert érintő gondoktól (hasfájás, puffadás, hasmenés és székrekedés) az idegrendszeri tüneteken át (szorongás, pánikbetegség) a hajhullás és a bőrön megjelenő kiütésekig sok mindenért okolhatóak a glutén tartalmú gabonák.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
„Ha a betegek utána olvasnak, láthatják, hogy glutént a búza, a rozs és az árpa tartalmazza, ezért olyan vizsgálatokat keresnek, amivel ezeket a gabonákat szűrni lehet. Az internet segítségével valóban sok információhoz lehet hozzájutni és a laborvizsgálatok is könnyen elérhetőek, ám az öndiagnózis sok esetben tévútra vihet.”
Ez az a teszt, amely az ételallergiák szűrésére alkalmas, valóban nagyon sok helyen elvégezhető vizsgálat, gyors és egyszerű, egy vérvétel után pár nappal megérkezik az eredmény.
Az ételallergia nutritív panelben megtalálható a búza- és a rozsliszt is, így a beteg joggal bizakodik, hogy hamarosan kiderül, ezek fogyasztása miatt érzi-e rosszul magát már hosszabb ideje.
A vizsgálat megérkezik és ha történetesen negatív, akkor nyugodtan fogyasztja tovább a kérdéses élelmiszereket, ám valójában az még továbbra sem derült ki, hogy lehet-e cöliákiás.
Amit az ételallergia nutritív panel mér, az a szervezetben az adott élelmiszerekkel szemben termelődő IgE ellenanyag mértéke. Ha magas, akkor arra az élelmiszerre a beteg allergiás. Létezik búza és rozs allergia is, ám ezek nem azonosak a cöliákiával. A lisztérzékenység ugyanis nem ételallergia, hanem autoimmun betegség. A tüneteit valóban a glutén fogyasztása okozza, ám a diagnózishoz más típusú vizsgálatokra van szükség.
Ha a tüneteink alapján felmerül a cöliákia gyanúja, akkor az alábbi vizsgálatok elvégzésére kerülhet sor:
- szerológia: a cöliákia antitestjeit vizsgáló vérteszt
- HLA vizsgálat: cöliákia genetikai teszt. A cöliákiára való hajlamot vizsgálja.
- vékonybél biopszia. Gyomortükrözés során a vékonybél állapotát méri fel. A cöliákia a bélbolyhok károsodását okozza, ez látható az endoszkópos vizsgálat során.
„A tünetek és a vizsgálatok eredménye alapján lehet megállapítani, hogy a betegnél valóban fennáll-e cöliákia, vagy más okozza a panaszait. Ezeket a vizsgálatokat akkor is el kell végezni, ha nem-cöliákiás gluténérzékenységre (NCGS) gyanakszunk. Nagyon hasonló panaszokat okozhat még többek közt az IBS, a ma már gyerekeknél is egyre gyakrabban előforduló Crohn-betegség, a hisztamin és laktóz érzékenység is. Annak érdekében, hogy csak a valóban szükséges vizsgálatokat végezzük el és célzott kezelést kapjunk, szükséges a szakemberrel történő konzultáció, még a vizsgálatok megkezdése előtt.”
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekTetszett: Sárdi doktornő tudása, kommunikációja, hogy elegendő magyarázatot fűzött mindenhez.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.