Sok esetben hasonló tünetek, de eltérő a kiváltó ok és más típusú kezelésre is van szükség, attól függően, hogy allergiások vagy érzékenyek (intoleránsak) vagyunk-e egy adott élelmiszerre. Az ételallergia és az ételérzékenység közti különbségeket dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalta össze.
Puffadás, hasfájás, hasmenés vagy épp székrekedés – gyakran ezek az első tünetek, amelyek jelzik, hogy valamelyik élelmiszer fogyasztása egyre több ember számára problémát okoz. A hasonló tünetek ellenére a kiváltó ok többféle is lehet, gyakran ételallergia vagy ételérzékenység áll a háttérben. Mint minden más allegiás betegség, a ételallergiák gyakorisága is növekszik, de egyre többen jelentkeznek hasi panaszokkal az orvosnál, aminek a hátterében az allergiás oknál is többször fordul elő intolerancia.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamilyen ételösszetevőt, és beindítja a védekezési reakciót ellene. Az allergia fehérjékkel szemben jelentkezik, ezek az allergének. Ételallergia bárkinél jelentkezhet, de egyéb másra is allergiások, asztmások és ekcémások (atópiás dermatitisz) körében gyakoribb az előfordulása.
Az étkezések kapcsán jelentkező panaszok miatt sokan ételallergiásnak gondolják magukat, pedig ez csak a felnőttek 2%-ában fordul elő. Az intoleranciák ennél 10-15x lehetnek gyakoribbak.
Az ételintolerancia viszont nem fehérjékre jelentkezik, az immunrendszer nem érintett, hanem például a tejcukor érzékenység (laktózintolerancia) esetében a tejcukor okozza a tüneteket azért, mert a bélnyálkahártyában lecsökkent a laktózt lebontó laktáz enzim mennyisége.
Léteznek más típusú intoleranciák is, például hisztamin intolerancia esetén egy másik (DAO) enzim csökkent termelődése miatt jelentkeznek a tünetek. Vagy a fruktóz (gyümölcscukor) felszívódása szenved zavart.
„Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Sokan úgy vélik, hogy allergiások az adott ételre, pedig a kivizsgálás során kiderül, hogy ételintolerancia okozza a tüneteiket. Különbséget tenni azért is nagyon fontos, mert az ételintolerancia – bár nagyon kellemetlen tüneteket tud okozni – nem súlyos, az ételallergia ezzel szemben akár életveszélyes anafilaxiás sokkhoz is vezethet. Ilyen esetben ezért mindig el kell látni a beteget önbelövős adrenalin injekcióval és nagyon szigorúan kell tartani a diétát.”
Az ételallergiák többsége csecsemőkorban jelentkezik, amikor a kicsi szervezete találkozik az allergénnel. Legtöbb esetben a tej, szója és tojás, illetve az olajos magvak okoznak panaszokat. A gyermekek többsége 3-6 éves korára kinövi az allergiát, ilyenkor orvosi engedéllyel, előzetes vizsgálatokat követően, fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendjébe a korábban problémás élelmiszert.
Ételallergia jelentkezhet felnőttkorban is, ilyenkor jellemző, hogy a halfélék, tenger gyümölcsei és az olajos magvak okoznak panaszt, ám ez a ritkább eset. Felnőtt korban gyakoribb az ételintolerancia megjelenése.
Ételallergia és ételintolerancia esetén is a legfontosabb a diéta. Ez azonban mindkét esetben mást jelent. Tejallergia esetén például minden tejterméket és tejszármazékot tartalmazó élelmiszer fogyasztását mellőzni kell annak érdekében, hogy a tünetek megszűnjenek.
Laktózintolerancia esetén viszont a savanyított, vagy laktózmentes tejtermékeket lehet fogyasztani. A hisztamin intolerancia kezelése is diétával történik, ám nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen élelmiszert kizárnánk az étrendből, azt csak a kivizsgálást követően tegyük. Az alapos kivizsgálás azért is fontos, mert akár olyan kiváltó ok is állhat a tünetek hátterében, amire nem is gondolunk:
„Bizonytalan szájüregi tünetek, ajakduzzanat, torokviszketés, kaparó érzés jelentkezhet például keresztallergia miatt is. A legismertebb talán a parlagfű allergiásoknál fellépő keresztallergiás tünetek a görögdinnye fogyasztása kapcsán, de nyírfaallergiásoknál is gyakran okoz panaszt az alma. Ezek a tünetek sokszor nehezen beazonosíthatók a beteg számára. Ilyenkor javasolt allergiavizsgálatot végeztetni és a szükségtelen diétás megszorítások helyett csak azt az élelmiszert kizárni az étkezésből, ami valóban a tüneteket okozza.”
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon tetszett a Doktornő nyitottsága a problémáimra és hogy végighallgatta azokat, rögtön látta az összefüggéseket és megoldásokat adott. Emellett beutalt a szükséges vizsgálatokra, hogy kiderüljenek az betegség okai.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.