Tipikus náthás tünetekkel, tüsszögéssel, orrfolyással kezdődik, majd néhány nap elteltével súlyos nehézlégzéssé alakul az enyhe megfázás. Ha valaki asztmás, még jobban kell figyelnie a megelőzésre, kezdeti tünetekre és kezelésre. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, milyen lépésekkel előzhető meg, hogy nátha hatására az asztmás tünetek fokozódjanak.
Az asztma krónikus betegség, mely a légutak állandó gyulladásával jár. Emiatt a légutakat borító nyálkahártya a nem asztmásokhoz képest jóval érzékenyebben reagál a különböző külső hatásokra. Míg egy egészséges ember szervezetét nem viseli meg oly nagymértékben, ha magas a légszennyezettség, dohányfüstös helyen tartózkodik, vagy a szabadban magas pollenkoncentráció idején, az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár rohamot is provokálhatnak. Ez történik akkor is, ha a légutakba kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülnek. Az érzékeny, gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb és fokozottan reagál a betolakodókkal szemben.
A legjellemzőbb tünet, hogy a nátha kezdeti jeleit követően a betegeknél erős köhögés kezdődik, melyet egyaránt okozhat a légúti fertőzés is, de lehet az asztma rosszabbodásának jele. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, a peak-flow-meter néven is ismert csúcsáramlás mérő rendszeres használatát javaslom a betegeknek – mondja dr. Potecz Györgyi. Ezzel a készülékkel pontosan mérni tudjuk, hogy a légutak beszűkülése milyen mértékű. A beteg az adott értékhez tartozó tennivalókat kikeresi az asztma akciótervből és követi az ott leírt utasításokat. Ha a leírtaknak megfelelően szedi a gyógyszereit, akkor meg tudja előzni az asztma súlyosbodását. Asztma akciótervvel minden diagnosztizált asztmás betegnek rendelkeznie kell, azonban ha bizonytalanok vagyunk, akkor keressük fel kezelőorvosunkat személyes konzultációra vagy használjuk a telemedicina nyújtotta lehetőséget, így a távolból is van lehetőség az asztma akcióterv gyors módosítására.
- Gyerekek esetében, ha szinte szűnni nem akaró köhögése jelentkezik, főként éjszaka.
- Ha a köhögés váladék felköhögésével jár. - Ha a tünetek egy hétnél tovább tartanak.
- Ha az asztma akcióterv ezt írja elő.
Az őszi-téli időszakban gyakori légúti fertőzések ellen a jól ismert lépéseket tegyük meg mindenképp: az alapos kézmosás, a zsúfolt helyek kerülése segíthet. Ne látogassuk beteg ismerőseinket, a gyerekeket is figyelmeztessük rá, hogy ne igyanak például közös pohárból, mert így könnyen átadhatják egymásnak a betegségeket. Az asztmások influenza elleni védőoltással is csökkenthetik a súlyosabb szövődmények kockázatát.
Az asztma folyamatos kezelést igényel, a betegnek a kezelőorvos által előírt adagban és rendszerességgel szednie kell a gyógyszereit. Az ún. fenntartó kezelés azért nagyon fontos, mert csak így biztosítható a légutak gyulladásának tartós mérséklése. Jól kontrollált asztma mellett kisebb annak a kockázata is, hogy a légúti betegségek hatására belobbanjon az asztma. Ha úgy érezzük, hogy a jelenlegi kezelés mellett is jelentkeznek asztmás tüneteink, akkor forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy szükség esetén módosítsa a kezelést.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekVilágosan elmondta az immunterápia menetét, a lehetséges előnyöket-hátrányokat. Minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Kedves, udvarias, hatékony, nem húzta az időt, de semmi fontos dolog nem maradt ki.
Gyermeke fáradtan, ingerlékenyen és karikás szemekkel ébred reggelente? Könnyen lehet, hogy poratka-allergia váltja ki tüneteit. Bár a háziporatkákat nem tudjuk teljes mértékben száműzni otthonunkból, alapos és következetes takarítással, valamint néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az atkaszám – tudtuk meg dr. Somogyi Évától, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosától.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.