Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az ételallergia világszerte a lakosság 10 százalékában van jelen, régiónként változó mértékben, nem meglepőt tehát, hogy az ételallergiákkal kapcsolatos online keresések száma is jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – derül ki a Clinical and Translational Allergy folyóiratban közzétett tanulmányból. Az ecuadori kutatók a 2012 és 2022 közötti internetkeresések adatait elemezve tíz ország, köztük Magyarország ételallergiával kapcsolatos Google kereséseit vizsgálták meg. A keresési adatok elemzésekor kiderült, hogy a felhasználók az „allergia”, „ételallergia” és „földimogyoró allergia” keresőkifejezések mellett, nagy érdeklődést mutattak az olyan kapcsolódó kifejezések iránt is, mint a „laktóz intolerancia”, a „tejtermék intolerancia”, valamint a „cöliákia”. A legnagyobb érdeklődést kiváltó tünetek az „ekcéma”, „csalánkiütés” és az „anafilaxia” keresőszavak voltak ebben az időszakban. Az ételallergiával kapcsolatos diagnosztikai módszerek és tesztek iránt Írország mellett Magyarországon mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, erre utal „ételallergia teszt" és az "ételintolerancia teszt" keresések gyakorisága. Érdekesség, hogy az életkorral kapcsolatos keresések között a "baba" és a "kisgyermek" keresőszavak is gyakran feltűntek. A „mandulatej" és a "szójatej" mind a 10 vizsgálatba bevont országban az említésre méltó keresések között szerepelt az élelmiszer-alternatívákra és az "adrenalinra" vonatkozó lekérdezések között. A vizsgálat fontos tanulságokkal szolgál a betegedukációval kapcsolatban az egészségügyi szakemberek számára – emelték ki a kutatók, hiszen támpontokat nyújt számukra abban, hogy az allergiával küszködő pácienseiket milyen témák foglalkoztatják.
-A Google az egészségügyi információk fontos forrásává vált. Pácienseink is gyakran fordulnak az internethez, hogy tájékozódjanak egészségügyi állapotukról, tüneteikről és a kezelésekről, még mielőtt hozzánk fordulnának – tapasztalja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont orvosa is. A szakember úgy látja, hogy az étkezések kapcsán jelentkező panaszok miatt gyakran hiszik azt az érintettek, hogy ételallergiások, pedig a valódi ételallergia nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolják, és sokszor keverik az allergia és intolerancia fogalmát is. A hibás öndiagnózis miatt ráadásul sokan kezdenek diétázni, és száműznek bizonyos ételeket az étrendjükből, ami hiányállapotokhoz vezethet. Fontos tudni, hogy a gyomor- és bélrendszeri tünetek (puffadás, hasfájás, hasmenés, székrekedés, hányinger) nemcsak ételallergiát, hanem intoleranciát vagy egyéb betegségeket is jelezhetnek, így más-más más típusú kezelést is igényelnek– magyarázza Sárdi doktornő. Az ételallergia tünetei közvetlenül vagy rövid időn belül a problémás étel elfogyasztását követően lépnek fel. A szervezet heves immunválaszát bizonyos élelmiszerek fehérjéi okozzák, és a betegség akár súlyos következményekkel (légzészavar vagy életveszélyes anafilaxiás reakció) is járhat. Ilyen esetben tehát szigorú, élethosszig tartó diétára lesz szükség! Ezzel szemben a táplálékintolerancia hátterében az emésztőenzim hiánya (pl. laktóz-, hisztamin, fruktóz intolerancia) illetve a bél áteresztőképességének megváltozása áll. Tünetei nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek, és kizárólag az emésztőszervet érintik. Ha ételintoleranciánk van, akkor a tünetek a problémás élelmiszer elhagyásával megszűnnek.
-Ha arra gyanakszunk, hogy gyomor- és bélrendszeri panaszaink valamilyen élelmiszer fogyasztásával lehetnek összefüggésben, akkor ne állítsunk fel öndiagnózist az online információkra hagyatkozva, és ne kezdjünk bele a mostanában divatos étrendek valamelyikébe! Ha ételallergia áll fenn, akkor akár életveszélyes következményei is lehetnek az öndiagnózisnak vagy a halogatott kivizsgálásnak. Mihamarabb forduljunk tehát szakemberhez, aki az alapos anamnézist követően segít kiválasztani és értékelni is a számunkra megfelelő diagnosztikai tesztet. Amennyiben pedig diétára lesz szükségünk, a személyre szabott étrend kialakításában dietetikus szakember lesz segítségünkre.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.