A bélrendszerben élő baktériumoknak fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. Ha a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben, kialakul a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO).
A vékonybél és a vastagbél baktérium összetétele különböző. Annak érdekében, hogy a kétféle bélflóra ne keveredjen, a két bélszakaszt egy billentyű választja el. Ha ez mégis megtörténik és a vastagbélben élő baktériumok a vékonybélbe jutnak, ott elszaporodnak, a vékonybél kontaminálódik, erre utal a betegség neve.
Ha ez bekövetkezik, megjelennek a kontaminált vékonybél szindróma tünetei. A leggyakoribb panasz a gyakori puffadás, fokozott gázképződés, korai teltségérzet, hasfájás, görcsök és hasmenés. Elhúzódó panaszok esetén felszívódási problémák is jelentkezhetnek. Fogyás, B12 vitaminhiány és vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat.
A SIBO kialakulásához vezet, ha valamilyen oknál fogva az emésztőrendszer mozgása lelassul, lecsökken a gyomorsav termelődés vagy a vékonybélben szűkületek, sipolyok alakulnak ki. Az emésztés lassulása az életkor előrehaladtával járó természetes folyamat, ezért idősebbek körében és bizonyos betegségek megléte esetén is gyakoribb az előfordulása.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Elsősorban a gyomor- és bélrendszert érintő betegségek vagy műtétek hajlamosítanak a betegség kialakulására. A kontaminált vékonybél szindróma kialakulásának kockázata magasabb Crohn-betegek, irritábilis bél szindrómában (IBS), cukorbetegségben szenvedők és autoimmun gluténérzékenyek (cöliákia) körében. A reflux betegek is a rizikócsoportba tartoznak, ám esetükben nem maga a betegség, hanem a rendszeresen szedett gyógyszereik, gyomorsav lekötők (proton-pumpa inhibitorok) hosszú távú szedése miatt jelentkezhetnek a SIBO tünetei.
Ha a felsorolt tüneteket tapasztaljuk, felmerül a SIBO gyanúja, különösen, ha az említett betegségek kapcsán a kockázati csoportba is tartozunk. A kontaminált vékonybél szindróma diagnózisához laktulóz kilégzéses tesztet végeznek, de a felmerülő egyéb tünetek kapcsán további vizsgálatokra – például ételallergia teszt- is szükség lehet. A SIBO kezelése mindig egyénre szabott, a kiváltó októl függ. Bizonyos esetekben műtétre is szükség lehet, de az életmódváltás – FODMAP diéta követése, rendszeres mozgás – mellett antibotikum kúrára is szükség lehet, a túlszaporodott baktériumok számának csökkentésére.
Rendelés típusa:
További véleményekAz egyik legjobb szakember akivel találkoztam ! Sokat segített a panaszaimon
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.