Ha tapasztalt már intenzív testedzés hatására a szokásosnál erősebb zihálást, nehézlégzést, csalánkiütést és vérnyomás esést, akkor érdemes átgondolni, hogy mit evett edzés előtt. Dr. Réthy Lajos allergológus, a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában több érdekesség közt arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen esetben, ha búza tartalmú étel is szerepelt a menüben, akkor könnyen lehet, hogy az okozta a panaszokat és a búzafüggő, fizikai terhelésre jelentkező anafilaxia tüneteit élte át.
A búzaallergia nem keverendő össze a cöliákiával, lisztérzékenységgel, amely egy autoimmun betegség és a nem-cöliákiás ételérzékenységgel sem. A búzaallergia esetében az immunrendszer annyiban érintett, hogy kialakulásában a búza specifikus IgE antitestek játszanak központi szerepet. A búzaallergia vezető tünetei megfelelnek az azonnali tipusú ételallergia általános tüneteinek: percek-órák alatt kialakuló orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, esetleg asztma, hasfájás, hasmenés/hányás illetve néha csalánkiütés is társulhat.
A klasszikus búzaallergia mellett, amelyet az előbb említett tünetek is jeleznek, előfordulhat, hogy a betegnek semmilyen egyéb panasza nincsen, a tünetei kizárólag fizikai terhelés (vagy más, a szervezetet megerőltető szituáció: pl. magas láz, nőknél menstruáció, esetleg bizonyos gyógyszerek vagy alkohol egyidejű fogyasztása) esetén jelentkezhetnek.
„A búzaallergiások egy részénél a fizikai terhelés és a megközelítőleg egyidejű (1-2 óra eltéréssel is) lisztes étel fogyasztás anafilaxiát- azaz életveszélyes allergiás reakciót okozhat. Ezek vezető tünetei az általános allergiatüneteken túl hirtelen kialakuló keringés és légzészavar (ehhez csatlakozhat asztma is), valamint csatlakozó csalánkiütések.”
Dr. Réthy Lajostól, a Budai Allergiaközpont főorvosától azt is megtudtuk, hogy ilyen esetben az illetőnek az össz. búza-specifikus IgE laborértéke nem feltétlenül magas, de a vizsgálatkor a búzaallergén az egyik összetevő, az omega-5 gliadin viszont jelentős emelkedést mutat. A fizikai terhelés indukálta anafilaxiát pedig (néhány más táplálékféleség mellett) ez az összetevő is kiválthatja.
Az egyes ételallergéneket is több összetevő, azaz komponens alkotja. A korábbi allergia vizsgálatokkal csak az allergének egészét tudjuk vizsgálni, ma azonban már elérhető olyan teszt is, amely az egyes komponenseket külön-külön is képes kimutatni. Dr. Réthy Lajos elmondta, hogy mindez azért nagyon lényeges, mert az egyes komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, vannak köztük erős és gyengébb allergének is. A ritka, omega-5 gliadin búza fehérje frakció okozta allergia azért különleges, mert sokszor csak más megterhelő hatással, pl. fizikai terheléssel együtt -pár órás különbséggel- okoz allergiás reakciót- rendszerint súlyosat. A kivizsgálás során a szokásos allergiatesztek nem adnak választ, kimutatása ezért csak molekuláris (komponens alapú) allergiavizsgálattal úton történhet. A vizsgálat laborban zajlik, elvégzéséhez a betegtől vett vérmintára van szükség.
Ha vizsgálat alapján felmerül az anafilaxia veszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmenő gyógyszer (adrenalin tartalmú öninjektoralkalmazására, amit szükség esetén fel is ír az allergológus szakember. Ezt az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni. Ha a vizsgálat alapján igazolódik az omega 5 gliadin szerepe az anafilaxia kiváltásában, akkor alapvető természetesen a búza/lisztes ételek fogyasztásának kerülése a nagyobb megterhelésel járó szituációk (pl. fizikai terhelés) alatt és az azt megelőző órákban. Hosszú távú megelőzést itt is az immunterápia jelenthet majd a jövőben.
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.