Az allergénspecifikus immunterápiával megálljt parancsolhatunk az asztmának is

Online Bejelentkezés

Dr. Mezei Györgyi

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Az atópiás betegségekről

Az atópiás betegségek, mint az asztma és az allergiás nátha széles körben elterjedtek a gyermekek körében. Leggyakoribb kiváltó okai a fák és a füvek pollenjei, a háziporatkák, a penészgombák és az állati szőr, az elsővonalbeli terápiát az allergén kerülése és a tüneti szerek alkalmazása jelenti. Sok esetben azonban igen hosszú gyógyszeres kezelésre (allergiás nátha esetén szájon át vagy orrba juttatott antihisztaminokra és/vagy helyileg az orrban alkalmazott, ún. nazális szeroidok használatára.; asztmás gyermekeknél hörgőtágítókra és/vagy inhalációs szteroidokra) van szükség, ami nem is mindig bizonyul elegendőnek, és a betegség jelentős panaszokat is okozhat a kisgyermeknek.

Az allergiás nátha rettentően meg tudja keseríteni a mindennapokat

Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya allergiás gyulladása a különféle légúti allergénnel szemben, melynek szezonális és egész évben fennálló formája is ismert.

–Egyre gyakrabban találkozunk pollenallergiás gyermekekkel a szakrendelésen – kezdi dr. Mezei Györgyi –, akik számára a mind hosszabbra nyúló, kora tavasztól késő őszig tartó pollenszezon rendkívüli kihívásokkal jár. A hidegebb idő beköszöntével már főként a beltéri allergének teszik próbára a kicsinyek immunrendszerét. Tévedés azonban azt hinni, hogy a szénanátha okozta panaszok mindössze átmeneti kellemetlenséget, némi vizes orrfolyást, tüsszögést és orrviszketést jelentenek ezeknek a gyerekeknek. Az allergiás rhinitis általános rossz közérzetet okoz, megakadályozza a felhőtlen játékot és sportolást, lehetetlenné teszi az alvást (a gyerekek nagyrészt szájlégzők lesznek) és az iskolai feladatok elvégzését, továbbá fül-orr-gégészeti szövődményekkel (orrpolip, krónikus arcüreggyulladás) járhat – mondja dr. Mezei Györgyi. A teljes gyógyulást egyedül az allergének maximális kiküszöbölése jelenthetné, ez azonban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Gondoljunk az egyik legjelentősebb beltéri allergénre, a poratkára, ami a lakás minden zugában, az ágyneműben, a matracban, a szőnyegekben és a bútorkárpitban is megbújhat. A rendszeres takarítással is legfeljebb csak az atkaszám csökkenését érjük el. Tüneti kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy ezeket a panaszokat mérsékeljük, ám a betegség kórlefolyását nem változtatjuk meg, ráadásul az allergiás nátha asztmával való társulása a rosszabbodás kockázatát is jelenti a szénanáthás gyermekek számára.

Az allergénspecifikus immunterápia kedvező hatásai

–Ha az allergént sikerült azonosítani, de nem tudjuk kiiktatni a gyermek életéből, akkor az allergénre specifikus immunterápia (deszenzitizáció) segítségével mérsékelhetjük az immunválasz hevességét – magyarázza a szakember. A terápiával úgymond megedzük az immunrendszert, hogy képes legyen elfogadni egy általa korábban nem kedvelt, egyébként teljesen ártalmatlan allergént. Ehhez az „edzésprogramhoz” igen kis koncentrációjú, tisztított allergénkivonattal – szublingvális immunterápia esetén a nyelv alá helyezett tablettával vagy cseppekkel – látjuk el a szervezetet, ami a terápia előrehaladtával egyre kevésbé fog „rácsodálkozni” a korábban heves tüneteket kiváltó allergénre. A kezelés előnyei igen jelentősek: egyrészt tartós tünetmentesség érhető el vele, másrészt az érintettnek kevesebb gyógyszert kell szednie és a későbbiekben megakadályozhatjuk az újabb allergén szenzibilizáció kialakulását is nála.

Erre készüljön, ha az immunterápia mellett dönt

Gyermekeknél – jó együttműködés esetén – általában 5 éves kortól javasolt az allergénspecifikus immunterápia elindítása, a Prick-teszttel vagy specifikus IgE kimutatásával igazolt allergia diagnózist követően, ha a panaszok és a megelőző kezelés hatásainak részletes allergológiai mérlegelése alapján indokoltnak látszik. Az elemzés szempontjait jelenti, ha az allergén kerülési lehetőségek kimerültek, a megfelelő tüneti kezelés hatására nem javult a gyermek életminősége stb. Az évekig tartó immunterápiát allergológus vagy allergológiában jártas szakorvosi javaslat és ellenőrzés mellett kell elkezdeni. Amint arra dr. Mezei Györgyi felhívja a figyelmet, a gyermekgyógyászati immunterápia hatékony és összességében jól tolerálják a kisgyermekek is, de mint minden kezelésnek, ennek is lehetnek mellékhatásai. A szublingvális immunterápiás kezelés esetében mindössze némi kellemetlenséggel (a kezelés első heteiben jelentkező torokviszketéssel, nyelv alatti duzzanattal) kell számolni. Mivel a súlyos szisztémás reakciók esélye minimális, csak az első dózis bevétele történik orvosi felügyelet mellett, ám ezt követően a gyermek otthonában folytatható tovább a kezelés. A szublingvális terápia rendkívül hasznosnak bizonyulhat a légúti allergiával küszködő, pollenallergiás, poratka- vagy állatszőr-allergiában szenvedő gyermekek terápiájában. Poratka-allergia esetében a molekuláris vizsgálattal be tudjuk azonosítani azokat a fehérjéket is, amelyek asztmára hajlamosíthatnak (Der p1, Der p2, Der p23), így ez esetben az immunterápiának preventív szerepe is van. Az immunterápia hátránya ugyanakkor, hogy 3-5 éven át tartó rendszeres gyógyszerszedést igényel: pollenallergia esetén a pollenszezon előtt, illetve alatt, poratka- és állatszőr-allergia esetén pedig egész évben szükséges a terápiát folytatni.

Pollenallergiás gyermeke? Kezdje meg időben a felkészülést!

–Az enyhébb őszi-téli hónapokat követően igen hamar, akár már februárban jelentkezhetnek a pollenallergia tünetei. Ha tehát gyermekünknek a nyári kezelés ellenére is súlyos pollenallergiás tünetei voltak, érdemes időben elkezdeni felkészíteni szervezetét a következő szezonra – tanácsolja a szakember. Pollenallergia esetén az allergénspecifikus terápiát az érintett pollen várható virágzásának kezdetét megelőző 90. nap körül kezdjük meg, vagyis célszerű már most felkeresni az allergológust, ha szeretnénk megkönnyíteni gyermekünk számára a következő pollenszezont.

Rovarméreg-allergiában jelentősen mérsékelhető az anafilaxia kockázata

Szót kell még ejtenünk a rovarméreg specifikus immunterápiáról is, ami annyiban különbözik a fent felsorolt terápiától, hogy itt az allergént (rovarmérget) injekció formájában juttatjuk be a szervezetbe, és az anafilaxia kockázata miatt orvosi felügyelet mellett, fekvőbeteg intézményben végezzük el. Kezdetben gyakrabban, idővel ritkuló injekciókkal "szoktatjuk” a súlyos rovarméreg allergiás szervezetét a rovarméreghez. Gyermekek esetében ezt a terápiát akkor tartjuk indokoltnak, ha igazolódott a rovarral szembeni szenzibilizáció, és a szisztémás allergiás reakciók esetén a bőrtüneteken felül egyéb tünet is jelen volt. Az immunterápiával akár 5 százalék alá csökkenthetjük az újabb csípés okozta szisztémás reakció lehetőségét – mutat rá a terápia jelentőségére Mezei főorvosnő.

Összefoglalva tehát: az immunterápia biztonságos és hatékony kezelési lehetőség allergiás rhinitisben és jól kontrollált allergiás asztmában szenvedő gyermekeknél, amivel eredményesen megakadályozhatjuk az asztma kialakulását is. A hatásosságra vonatkozó következtetések számos nemzetközi vizsgálaton alapulnak. A kezelést megelőzően a szülő/gondviselő részletes allergológiai tájékoztatást kap a kezelés céljáról, technikájáról, a terápia várható hatásáról, illetve esetleges mellékhatásáról, továbbá a kezelés időtartamáról és a kontrollvizsgálatok szükségességéről is.