Az asztma gyógyszeres kezelése során a célunk, hogy úgy állítsuk be a dózist, hogy az a betegnél tartósan jó életminőséget, a tünetek megszűnését eredményezze és meggátolja a rohamok kialakulását. A terápia ezért minden esetben személyre szabott – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Mivel az asztma változékony, jelentős mértékben függ a környezet és a páciens állapotának változásaitól is, a kezelésben nagyon fontos szerepe van a betegoktatásnak és az állapotváltozáshoz igazított terápia módosításnak.
Az asztmát provokáló légszennyezettség, pollenek, dohányfüst, fizikai aktivitás mellett az időjárás változásai, a párás, hideg levegő, a fizikai, lelki megterhelés, légúti fertőzés, megfázás is váratlan rosszabbodást idézhet elő a betegek állapotában. A jól beállított kezelés azt is jelenti, hogy a beteg ismeri a provokáló tényezőket és az asztma akció terv birtokában képes felismerni a kezdeti rosszabbodás jeleit. Tudja, milyen gyógyszereket kell használnia, hogy a roham kialakulását megelőzze.
Aki már egyszer is tapasztalta magán, vagy családtagján az asztmás rohammal járó légszomjat, félelmet, fulladásérzést, az próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje. A jól beállított gyógyszeres kezelés ezt a biztonságot nyújtja, ám sokan ennek ellenére is ódzkodnak a tartós, akár élethosszig tartó gyógyszer használattól és minél előbb szeretnék elhagyni, vagy csökkenteni a készítmények szedését. „A személyre szabott terápia manapság lehetséges és elvárható asztma kezelésében is. A terápia változtatása, esetleg a gyógyszerek elhagyása természetes az asztma több lépcsős kezelésében. Az egyes lépcsők a kezelésben eltérő gyógyszereket, rohamoldók és fenntartó kezelések kombinációját jelenti. Attól függően, hogy a beteg a lépcső melyik fokán áll, annak megfelelő terápiát alkalmazzuk nála. Az egyes fokokról fel-és le is léphetünk, a kezelésben így van létjogosultsága a step down-nak is, (a gyógyszeres kezelés csökkentése) a step up-nak (kezelés folytatása a következő lépcsőn) is, sőt létezik un. MART ( Maintenance and Reliever Therapy - fenntartó és rohamoldó terápia ugyanazon belégzővel) kezelési forma is.”
Asztmában a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, rohamok megelőzése - szükséges a kezelést módosítani. Ezt követően alapvető cél a kontrollált asztma esetén minimális szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy alapesetben minden betegnek fél évente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton. Az akkor mért eredmények és a beteg beszámolója alapján van lehetőség módosítani a kezelést. „Ha a legalább 6 hónapja alkalmazott gyógyszeres kezeléssel a perzisztáló asztma 6 hónapja kontrollált, a gyógyszerelést lehetőleg csökkenteni kell. A gyógyszerelés csökkenthető a dózis csökkentésével vagy egy gyógyszer elhagyásával. Ennek megfelelően a terápia folytatható az azonos, vagy az eggyel alacsonyabb lépcsőn.”
Előfordulhat, hogy a korábban jól kontrollált asztmás betegnél a gyógyszerek csökkentése, átállítása kezdetben problémákat okoz, vagy csökkentett terápiával nem kontrollálttá válik. Ilyen esetben nyújt megnyugtató segítséget a telemedicina, aminek segítségével az orvos személyes találkozó nélkül is nyomon követheti a beteg állapotát. A beteg részletes légzésfunkciót tud otthonában végezni, és ezt online az orvosnak- szolgáltatónak elküldeni. Ez alapján, ha szükséges, az orvos konkrét terápiás változtatást tud javasolni ill. súlyosabb esetben soron kívüli személyes vizitre hívhatja a beteget, a roham elkerülése érdekében.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekDr. Potecz Györgyi doktornőnél voltam asztma-vizsgálaton. A doktornő szakmailag rendkívül profi és emberileg nagyon kedves volt. Csak ajánlani tudom mindenkinek
2025 februárjától kizárólag olyan ételek készülhetnek a közétkeztetésben, amelyeknél nem használtak diót, mogyorót vagy a szezámmagot. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológusa foglalta össze az anafilaktogén allergénekkel kapcsolatos tudnivalókat, és mutatott rá annak jelentőségére, hogy a közoktatási intézmények menzáján többé nem kell tartani a véletlen diétahiba okozta akár életveszélyes következményétől.
Az allergénspecifikus immunterápia jelentős mértékben csökkentheti az allergiás betegségben szenvedő gyermekek tüneteit és javíthatja életminőségüket. Bizonyítottnak vehető az is, hogy az immunrendszer tisztított allergénkivonatokkal történő „edzése” megelőzheti a szénanátha asztmává alakulását – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus szakembere, aki szerint a személyre szabott allergénspecifikus immunterápia forradalmasíthatja az allergiás gyermekek kezelését is.