A fűtési szezon kezdetével gyakori panasz, hogy a településeket maró füsttel árasztják el a kémények. Ennek kapcsán sokan légúti panaszoktól, belégzésnél égő érzéshez hasonló tünetektől , köhögéstől szenvednek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tegyünk, ha ilyen tüneteink jelentkeznek.
Szélcsendes, ködös, párás időben télen gyakori látvány a településeket körül ölelő füstfelhő. A hömpölygő füst mellett a környéken általában elviselhetetlen szag is terjeng. A probléma rendszerint abból adódik, hogy a hatályos jogszabályban szereplő tüzelőanyagok, papír és kezeletlen fa mellett sokan tiltott tüzelőanyagokat égetnek és/vagy rossz tüzelési technikát használnak. Ezzel pedig nemcsak a környezetet szennyezik, de rákkeltő és légúti irritációt okozó anyagokat is nagy mennyiségben a levegőbe juttatnak. A helyzet több településen évek óta tarthatatlan, s habár a hosszú távú következményeit talán még nem látjuk, ám a rövid távú hatásai már észlelhetők.
A szennyezett levegőben lévő szállópor szemcsék irritálják a légutakat, emiatt sokkal több a köhögéses panasz és gyakrabban kaphatunk el légúti fertőzéseket. A légszennyezettség negatív egészségügyi hatásai a kisgyermekeket és a krónikus légúti betegséggel – mint a COPD vagy asztma – élőket még inkább veszélyeztetik. Ha valaki szennyezett levegőjű környéken él és mellette dohányzik is, akkor esetében még magasabb a COPD, tüdőrák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
A légszennyezettség akkor is okozhat kellemetlen panaszokat, ha nincs ismert krónikus vagy egyéb légúti betegségünk. A füstgázban lebegő részecskék, a légutakat irritáló káros anyagok okozhatnak az arra érzékenyeknél légúti tüneteket.
"Nem szabad bagatellizálni, ha úgy érzi, hogy fűtési szezonban nehezebben kap levegőt, az orron vagy szájon át történő belégzését égő érzés kíséri. Jellemző, hogy az érintettek az egyéb szagokra, illatokra – például festék, dezodor, mosószer - is fokozottan érzékenyek."
Ez nem allergia, hanem a nyálkahártya fokozott reakciója, melynek hátterében a nyálkahártya gyulladása is állhat. A légúti allergiás betegeknél ez a nem allergén eredetű fokozott légúti érzékenység szintén gyakran fennáll, ami nem allergiás szezonban is hasonló panaszt okoz. Az ilyen tüneteket fontos komolyan venni, mert a tartósan fennálló nyálkahártya gyulladás akár asztma kialakulásához is vezethet, valamint légúti allergiás betegség megjelenésében is szerepet játszik.
BEJELENTKEZÉS
|
Budai AllergiaKözpont |
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
|
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekVilágosan elmondta az immunterápia menetét, a lehetséges előnyöket-hátrányokat. Minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Kedves, udvarias, hatékony, nem húzta az időt, de semmi fontos dolog nem maradt ki.
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.