A szúnyogcsípés után jelentkező szokatlanul erős bőrtünetekkel járó, súlyosabb reakció az úgynevezett Skeeter-szindróma tünete is lehet. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mit kell tudni erről az állapotról.
A Skeeter-szindrómát akkor diagnosztizálják, ha valaki erősen reagál egy szúnyogcsípésre. A csípés helyén nagy kiterjedésű duzzanat, fájdalom, bőrpír és viszketés jelenhet meg. Az ilyen reakció a csípés után néhány órán belül kialakulhat, és hetekig is eltarthat.
Az érintett személy a csípés után néhány percen belül bőrpírt és duzzanatot észlelhet, majd a csípés helyén a következő két napban vöröses-barna dudor jelenik meg. A dudor általában kemény és viszkető. Néha apró hólyagok vagy sérüléshez hasonló sötét foltok is láthatók. Előfordulhat csalánkiütés, láz, nyirokcsomó duzzanat is.
A Skeeter-szindrómát a szervezet, a szúnyog nyálában található polipeptidekre adott reakciója okozza. A tüneteket tehát nem maga a csípés okozza, hanem a szervezet immunreakciója a szúnyog nyálában található fehérjékre.
Nincs vérvizsgálat a szindróma kimutatására, a diagnózis a szúnyogcsípéssel összefüggő tünetek megjelenése alapján állapítható meg. Fontos annak tisztázása, hogy valóban szúnyogcsípés történt-e és nem méh-, vagy darázs okozta az erős tüneteket. Ilyen esetben ugyanis életveszélyes allergiás reakció, anafilaxia is jelentkezhet. A Skeeter-szindróma kezelése általában antihisztamin készítményekkel és helyi szteroid krémekkel történik. Ezek együttesen segítik a viszketést és a gyulladást megszüntetni.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekSikerült egy olyan orvossal konzultálni aki figyelt, értette, megértette panaszom. Számomra, mint laikusnak is érthető, pontos, érthető, elfogadható tájékoztatást adott. A doktornő tökéletesen kommunikált, pont annyira volt közvetlen és barátságos, illetve távolságtartó amennyire kellett.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.