Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Lassan búcsút veszünk a hosszúra nyúlt kánikulától, előkerülnek az esőkabátok, és egyre szívesebben pihentetjük meg a szemünket egy-egy színes lombkupacon. Az évnek ez az időszaka azonban újabb kihívást jelenthet az asztmás betegek számára, akiket egy zavartalannak ígérkező őszi kiránduláson is érhetnek kellemetlen meglepetések.
- A kültéri allergének közül továbbra is rendkívül magas a parlagfű pollenterhelése, a zivatarokhoz kapcsolódó szélerősödés pedig felkavarja a pollenszemeket, ami az asztmás tünetek felerősödésével járhat. Rossz hír az allergiás asztmában szenvedőknek, hogy a parlagfű virágzása egészen szeptember végéig, október elejéig is eltarthat – mondja dr. Potecz Györgyi. Az őszi nedvesebb, hűvösebb időjárás beköszöntével a kültéri allergén gombák spóraszámának emelkedésére is számíthatunk. A lehulló levelek és a nedves talaj ideális környezetet biztosítanak a kültéri allergén gombák számára, melyek spórái a levegőben szállva allergiás tüneteket okozhatnak. Fűnyíráskor, az avar gereblyézése vagy lombfúvás közben is nagy mennyiségben juthatnak a levelekre tapadt spórák a levegőbe, az őszi szeles időjárás pedig könnyedén szétterítheti ezeket. Az őszi időszakban a megfázásos betegségek gyakorisága is megnő, és a fertőzések megterhelhetik az immunrendszert, ami szintén fokozhatja az allergiás reakciókat. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a légúti megbetegedést okozó vírusok (rhinovírusok, RSV, az influenza és a Covid-19) közül akár több is támadhat egyszerre. Mint Potecz doktornő mondja, sajnos a beltéri környezet sem jelent menedéket az allergiások számára, ahol a hűvösebb idő beköszöntével mind több időt töltünk. Otthonaikban elsősorban a poratka, az állatszőr és a penészgombák jelenléte keserítheti meg az érintettek életét. A fűtési szezon kezdetével a beltéri levegő minőségének további romlására számíthatunk, ami érzékenyen érintheti betegeket. Az őszi asztmás fellángolásoknak azonban van még egy, kevésbé ismert oka is. Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a nyári hónapokban a betegek hajlamosak lazábban kezelni az asztma fenntartó gyógyszereik alkalmazását. Az angolszász nyelvterületen drug holiday-ként („otthon pihentetett gyógyszer” -ként) ismert jelenség egyik következménye, hogy az őszi időszakban sok betegnél lángolnak fel a tünetek, és többen szorulhatnak sürgősségi ellátásra is.
Fontos, hogy a betegek pontosan tisztában legyenek az asztmájukat provokáló tényezőkkel, allergénekkel és lehetőség szerint kerüljék el ezeket.
-Az őszi időszakban sok beteg számol be arról, hogy a szabadtéri tevékenységei során súlyosbodnak tünetei. Ha valaki allergiás a parlagfű pollenjére és a kültéri penészgombákra, akkor azt tanácsoljuk, hogy magas pollenkoncentráció esetén válasszon inkább allergiabarát (beltéri) helyszíneket, és korlátozza vagy kerülje az intenzívebb szabadtéri testmozgást, fizikai aktivitást. A poratka allergiásoknak érdemes antiallergén ágyneműt és huzatot használniuk, és gondoskodniuk kell ezek rendszeres mosásáról is. Nedves portalanítással, HEPA szűrős porszívók alkalmazásával és a levegő relatív páratartalmának mérséklésével hatékonyan csökkenthető otthonainkban az atkaszám. Penészgomba allergia esetén elsősorban a konyhai és a fürdőszobai környezetben kell keresnünk és felszámolnunk a tüneteket okozó allergént, de érdemes a szobanövények földjét is alaposan átvizsgálni, penész után kutatva. A szakorvos által felírt inhalációs gyógyszerek előírásszerű alkalmazásával mérséklődik a gyulladás, így a légutak kevésbé lesznek érzékenyek a provokáló tényezőkre. Az asztma kezelési tervben foglaltak pedig egyértelmű iránymutatást adnak a pácienseknek arra az esetre, ha a tüneteik rosszabbodnának. Allergiás asztma esetén természetesen az asztma elleni gyógyszerek mellett a légúti allergia elleni készítményeket is gondosan szedni kell – figyelmeztet a szakember, aki hozzáteszi, hogy a fertőzés által kiváltott fellángolások elkerülése érdekében közepesen súlyos és súlyos asztmás betegeknél évente javasolt a védőoltások felvétele (influenza, Covid-19, RSV), valamint a kézhigiéniával és más fertőzésmegelőzési technikákkal kapcsolatos ajánlások betartása.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekDr. Potecz Györgyi doktornőnél voltam asztma-vizsgálaton. A doktornő szakmailag rendkívül profi és emberileg nagyon kedves volt. Csak ajánlani tudom mindenkinek
A gyermekkori ételallergia jól kezelhető és az allergének mellőzésével a tünetektől sem kell tartani. Mégis felvetődhet a kérdés, hogy meddig szükséges a szigorúbb étrendi szabályokat betartani, és milyen gyakran kell ellenőrizni az allergia meglétét. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gasztroeneterológus szakembere válaszolt a kérdésekre.
Az ételallergia igen változatos tüneteket okozhat, akár már egy minimális mennyiségű allergént tartalmazó étel vagy ital elfogyasztását követően is. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt gasztroenterológus, tüdőgyógyász szakembere arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy a reakciók súlyossága számos tényezőtől függ, és az enyhébb tünetek sem jelentenek garanciát arra, hogy a későbbiekben nem alakulhat ki súlyosabb reakció is.