Az allergén immunterápia nemcsak a szénanáthás tünetek tartós kezelésére alkalmas. Allergiás asztma esetén is választhatjuk ezt a terápiás módot. Ennek előnyeiről és feltételeiről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
Nemcsak a tüneteket, hanem a kiváltó okot kezeli, vagyis az immunrendszer működésére hat. A hagyományos tüneti szerekkel - mint például az antihisztamin tabletta vagy szteroid orrspray használatával- szemben nemcsak az alkalmazás ideje alatt fejti ki hatását, hanem hosszú távon is. A teljes kezelés időtartama 3-5 év, a hatás pedig akár 10-12 éven át is tart.
Aki allergiás, az immunrendszere túlműködik, ártalmatlan anyagokra - mint például a pollenekre - is védekezéssel reagál. Az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A beteg a kezelés ideje alatt azt az anyagot kapja, szigorúan meghatározott dózisban, amire allergiás. Az immunrendszere így megtanulja idővel elviselni az allergén jelenlétét, a tünetei nem jelentkeznek – foglalta össze röviden az allergén immunterápia lényegét dr. Tárnok Ildikó.
Az allergén immunterápiáról akkor sem kell lemondani, ha a betegnél egyszerre áll fenn légúti allergia és asztma. Allergiás asztma esetén azonban fontos megjegyezni, hogy csak enyhe vagy középsúlyos asztmás betegnél kezdhető a kezelés. Dr. Tárnok Ildikó elmondta, ez azt jelenti, hogy a terápia felírása előtt végzett légzésfunkciós vizsgálat eredményében a FEV1 érték 70%, vagy magasabb.
Az allergén immunterápiás kezelésben résztvevők már az első évben jelentős javulásról számolnak be. Az allergiás tüneteik csökkennek, ezzel együtt pedig jelentősen csökken a tüneti készítmények iránti igény is, kevesebb orrspray-t és egyéb allergia gyógyszert használnak, életminőségük is javul.
A tapasztalatok szerint allergiás asztma esetén nemcsak a szénanáthás tünetek, de az asztmás panaszok is jelentősen javulnak. A betegeknél, a kezelőorvossal egyeztetve az asztma gyógyszereket is csökkenteni lehet, enyhe asztma esetén akár el is hagyható a megelőző kezelés.
Allergiás asztma esetén is érdemes tehát az allergén immunterápiát választani. A kezelést legalább 2 hónappal az allergén növény virágzása előtt meg kell kezdeni, parlagfű allergia esetén tehát legkésőbb májusban.
További véleményekTeljes körű tájékoztatást kaptam már az orvosi konzultáció előtt, hogy mi a menet, illetve a doktornő is alaposan kikérdezett.
Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.
Rengetegen szenvednek a beltéri allergének (háziporatka, penész, állatszőr) kiváltotta panaszoktól, amelyek állandó irritatív hatásuk miatt jelentős szerepet kapnak az allergia súlyosbodásában és asztmává alakulásában is. A penészgombák általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ám meglévő asztma esetén súlyosbíthatják panaszainkat – hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus szakorvosa.